
Az összehasonlítás a 2024-ben nyugdíjba vonultakat állítja szembe azokkal, akik ugyanebben az évben, 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra
Fotó: Pixabay
Romániában a következő évtizedekben 67 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pensions at a Glance 2025 című jelentéséből. A változás különösen a nők esetében lesz jelentős: a 2024-es viszonyítási alapként figyelembe vett 62 év és két hónapos nyugdíjkorhatár a 2060-as évek végére 67 évre nőhet.
2026. augusztus 01., 10:162026. augusztus 01., 10:16
2026. augusztus 02., 18:012026. augusztus 02., 18:01
A férfiak esetében az előrejelzés szerint a jelenlegi 65 évről szintén 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így a jelenleg csaknem hároméves különbség a nők és a férfiak nyugdíjba vonulási életkora között megszűnhet annál a nemzedéknél, amely a 2060-as évek végén éri el a nyugdíjkorhatárt.
Az adatok az OECD Pensions at a Glance 2025 című jelentéséből származnak, amelyet az Euronews 32 európai ország adatait összevetve elemzett.
Az Európai Unióban a férfiak törvényes nyugdíjkorhatára átlagosan 64,7 évről 66,7 évre emelkedhet, míg a nőké 64 évről 66,4 évre.
A férfiaknak két évvel tovább kell majd dolgozniuk, vagyis 67 éves korukig.
A nőknél a növekedés mintegy 4,8 év , ami az egyik legjelentősebb Európában, és a nyugdíjkorhatár megegyezik majd a férfiakéval. 67 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár Németországban, Belgiumban és Csehországban is.
Jelenleg a legmagasabb nyugdíjkorhatár a férfiak esetében Dániában, Norvégiában, Izlandon és Hollandiában van, ahol 67 év. A másik végletet Törökország jelenti 52 évvel, ezt Görögország, Szlovénia és Luxemburg követi, ahol 62 év a korhatár.
Ezzel szemben Szlovénia és Luxemburg továbbra is 62 éves nyugdíjkorhatárt tarthat fenn a férfiak számára.
A legnagyobb emelkedés Törökországban várható, ahol a férfiak nyugdíjkorhatára 13 évvel nőhet, 52-ről 65 évre. Dániában hét év, Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Cipruson legalább öt év lesz az emelkedés. Svédországban és Görögországban négy évvel nőhet a korhatár, előbbiben 70, utóbbiban 66 évre.
A nagy európai gazdaságok közül Olaszországban lehet a legmagasabb a férfiak nyugdíjkorhatára, 70 év. Az Egyesült Királyságban 68, Németországban 67, Franciaországban és Spanyolországban pedig 65 év lehet.
A nők jelenlegi nyugdíjkorhatára között még nagyobbak a különbségek.
Romániában a 2024-ben nyugdíjba vonult nők esetében az OECD 62 év és két hónapos korhatárral számolt.
A jövőben Dániában szintén 74 év lehet a nyugdíjkorhatár, Észtországban 71, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Cipruson pedig 70 év. Lengyelország ugyanakkor várhatóan továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb női nyugdíjkorhatárát tartja fenn, 60 évvel.
A legnagyobb emelkedés itt is Törökországban várható: 14 évvel, 49-ről 63 évre nőhet a korhatár. Olaszországban és Dániában hét-hét év, Észtországban 6,3 év, Szlovákiában 5,8 év, Cipruson öt év, Romániában 4,8 év, Ausztriában pedig 4,5 év lehet a növekedés. Spanyolországban a női nyugdíjkorhatár várhatóan továbbra is 65 év marad.
Az OECD szerint a nyugdíjkorhatár emelése az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a kormányok igyekeznek csökkenteni az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, miközben a társadalom öregszik, és csökken az aktív dolgozók aránya.
A jelentés szerint:
A dokumentum ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez nem az egyetlen lehetőség:
Az OECD előrejelzése szerint a demográfiai nyomás a következő évtizedekben jelentősen fokozódik. A szervezet országaiban
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes előrejelzések a várható élettartam alakulásától függenek, ezért változhatnak. Dániában például megszüntethetik azt az automatikus szabályt, amely egy az egyben a várható élettartam növekedéséhez köti a nyugdíjkorhatár emelését. Ebben az esetben a jövőben várható nyugdíjkorhatár alacsonyabb lenne 74 évnél.
A román nyugdíjtörvény új rendelkezései alapján a nők nyugdíjkorhatára már 2026 júliusától fokozatosan emelkedik.
Jelenleg a nők nyugdíjkorhatára 63 év, a férfiaké 65 év, az új szabályozás azonban módosítja ezt az átmeneti ütemezést.
A jogszabály az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is szigorítja.
Az új rendelkezések szerint erre csak akkor lesz lehetőség, ha az érintett betöltötte a 60. életévét, és legalább 40 évnyi járulékfizetési idővel rendelkezik. Ezek teljesülése esetén az előrehozott nyugdíj levonás nélkül igényelhető.
A Munkaerőpiacon ugyanakkor egyre többen számolnak be arról, hogy 45–50 éves kor felett jelentősen nehezebbé válik új állást találni. Sokan arról írnak az internetes fórumokon, hogy hiába rendelkeznek több évtizedes szakmai tapasztalattal, elküldött önéletrajzaikra alig kapnak választ.
A Román Országos Nyugdíjpénztár legfrissebb, májusi adatai szerint Romániában 4 679 826 nyugdíjas volt, ami 2812-vel kevesebb az előző hónaphoz képest. Az átlagnyugdíj 2784 lej volt. Közülük 3 780 323-an öregségi nyugdíjban részesültek – ebből 2 156 069 nő –, az öregségi nyugdíj átlagos összege 3114 lej volt.
Előrehozott nyugdíjat 2026 májusában 61 460 személy kapott, átlagosan 2473 lejes összegben, míg rokkantsági nyugdíjban 390 558-an részesültek, átlagosan 1080 lejjel. Közülük 45 953-an első fokú rokkantsági nyugdíjasok voltak, átlagosan 943 lejes ellátással.
Az Európai Unión belül jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy egy-egy ország idősei mennyi időt tölthetnek el nyugdíjasként – és ebben az összehasonlításban Románia és Magyarország is rosszul jár.
Új légi és tengeri drónellenes rendszereket tesztelnek Konstanca kikötőben – közölte a BGNES hírügynökség.
Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti európai parlamenti képviselő kormányalakításra való felkérése nemigen oldja fel a jelenlegi politikai patthelyzetet, inkább elhúzza azt – vélekednek a politikai elemzők Nicuşor Dan államfő csütörtöki döntéséről.
Már pénteken hozzákezdenek a koalíciós pártokkal a kormányprogram kidolgozásához – jelentette be Siegfried Mureșan csütörtökön kijelölt miniszterelnök.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
Hacsak nem születik valamilyen kompromisszumos megoldás a szemben álló erők között, szinte borítékolható, hogy az államfő által kormányalakításra felkért Siegfried Mureșan kormánya nem kapja meg a szükséges támogatást a parlamentben.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt fogja javasolni a hétfői vezetőségi ülésen, hogy a párt ne szavazzon bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő kormányának.
A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok támogatják a kormányalakítással megbízott Siegfried Mureșant, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szociáldemokraták (PSD) azonban csalódottságuknak adtak hangot az államfő döntése miatt.
Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő csütörtökön a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően.
Ismét bejelentkezett a miniszterelnöki tisztségre Victor Ponta volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök.
szóljon hozzá!