Álláskeresés titokban

 

Olyan kollégákkal, akikkel szorosabb az elvágyakozó kapcsolata, akikkel kölcsönösen rálátásuk van egymás életére és akikben meg lehet bízni, meg lehet osztani titkot, el lehet mondani az álláskeresés szándékát. A későbbi kellemetlen helyzetek elkerülése végett azonban föltétlenül meg kell kérni őket, hogy kezeljék bizalmasan az információt mindaddig, amíg nem kerül konkrét állásajánlat, illetve az állást kereső nem dönt úgy, hogy szándékát közli felettesével is. Amennyiben nem százszázalékos a bizalom, jobb félni, mint megijedni alapon, nem szabad tudniuk a titkos álláskeresésről. 

 

Csatornák, kapcsolatok

A legelső és legegyszerűbb lépés körülnézni az interneten: milyen állásokat hirdetnek. Tájékozódni mindenképpen érdemes, ám ezt tanácsosabb nem munkaidőben tenni: ebédszünetben talán lehet próbálkozni, de a legjobb a munkaidő leteltével hozzálátni a szörföléshez. Arra is fel kell ugyanakkor készülni, hogy mi a válasz arra a kérdésre, ha valaki rákérdez, miért böngészi az álláshirdetéseket. Személyes kapcsolatokat is latba lehet vetni: ismerősök, üzletfelek tudhatnak megüresedett posztokról hasonló szakterületeken. 

Az alapszabályt ebben az esetben sem szabad azonban megszegni: nem tanácsos a céges telefonról és főként nem az irodából – a többiek előtt – lebonyolítani ezeket a hívásokat. Üzenetet is lehet írni az ismerősöknek az álláskeresési szándékról, de nem a céges e-mail címről, mert azt a rendszergazda ellenőrizheti. Kényes továbbá megválaszolni azt a kérdést is, hogy miért nem megfelelő a jelenlegi munkahely – pedig ez az ismerősök, üzletfelek szájából bármikor elhangozhat. Éppen ezért tanácsos valamennyi megkeresett félnek jelezni, kezeljék bizalmasan az információt.

 

Ha valaki ígéretes állásajánlatra bukkan, barátoknál, ismerősöknél érdemes érdeklődni, hogy mit tudnak az illető cégről, hátha vannak tapasztalataik. Arra azonban ügyelni kell, hogy csak olyantól szabad kérdezni, akiben meg lehet bízni és akinek lehet adni a véleményére. Az alapos utánajárás – személyes tapasztalatok begyűjtése – alapkövetelmény, ezáltal elkerülhető lehet, hogy a biztos állást valaki feladja egy ígéretesnek látszóért, amiről utólag kiderülhet, hogy sokkal rosszabb az előzőnél.

 

Amennyiben már az új helyen állásinterjúra kerül sor, tanácsos szabadságot kivenni. Erre nemcsak azért van szükség, hogy alaposan fel lehessen készülni a felvételi beszélgetésre, hanem azért is, mert így nem kell rohanni, hogy ne legyen feltűnő a hiányzás a munkahelyen. A meghoszszabbított ebédszünet, a munkaidőből lecsípett órák csak feszültté tehetik az álláskeresőt, az állásinterjún is azon fog gondolkodni, vajon visszaér-e időben, felettese észreveszi-e a késést, míg az eredeti cél – hogy meglegyen az állás – háttérbe szorul. Ha azonban szabadságot vesz ki, akkor nem kell majd olyan kínos kérdésekre válaszolnia, hogy: hol járt, hová megy, meddig marad. Szabadnapot természetesen csak akkor érdemes kivenni, ha ígéretes az állásinterjú, és reális esély van rá, hogy a pályázó legyen a befutó.