Szombat délelőtt a templom előtt gyülekezett az a több száz fős tömeg, amely zászlókkal, énekszóval vonult fel a közsgéközpont fölötti hegyre, hogy végigjárja az első székelyvéckei keresztutat. „Erre a keresztútra szükség volt, szükség van. Kereszthordozó nemzedék vagyunk, hozzá kell edzenünk vállunkat és szívünket a kereszt viseléséhez, de egyedül nem bírjuk. Ez a keresztút is erre akarja felhívni a figyelmet, ezt akarja kifejezni Isten felé: egyedül nem bírjuk a keresztet” – mondta a stációk melletti elmélkedéseket követő szentmisén Hajlák Attila marosvásárhelyi káplán atya.

„Ez a hely a jövőt jelenti, azt, hogy ez nem egy kihalófélben lévő falu, ahogy sokan gondolták. Ez a keresztút zarándokhely lesz, mert minden nagyböjtben itt fogjuk elvégezni a keresztutat. Az emberek lassan megszokják, és idegenből is jönnek majd” – fejtette ki lapunknak Bene Gábor helyi plébános.

A kálvária ötlete Fekete Pál polgármestertől származik, aki eddig csaknem ötven, dűlőfélben lévő székely kaput vásárolt meg és restaurált – legtöbbjüket Korondról. „Amikor a falu bejáratánál lévő székely kaput emeltük, akkor fogalmazódott meg bennünk: kálváriát kell állítanunk székely kapukból. Így született a központ fölötti kilátónál ez a hely. A stációk mindegyike úgy néz ki, hogy a gyalogkapu nyíló része helyett egy szélezetlen deszkából készült feszület áll, arra Kálmán Éva domborművei kerültek, a kapu mellett pedig egy elmélkedőtábla. Az utolsó, a három kereszt fölött lévő nagy kapu pedig méráfalvi. Aki vallásos, az Jézus szenvedéstörténetében tud elmélyülni ezen a helyen, aki pedig a szépet szereti, az a faragott, restaurált székely kapukban gyönyörködhet” – összegezte a polgármester.

A 14 kapunak 14 gazdája van. „A kapunként megszabott összeget két hét alatt sikerült összegyűjtenünk. A legnagyobb élményem az volt, hogy aki ennek a példátlan értékű összefogásnak részese volt, annak nem volt fontos a felekezeti hovatartozás, hanem egyszerűen csak magáénak érezte ezt az ügyet” – fogalmazott Fekete Pál, majd hozzátette: rengetegen segítettek a kálvária megvalósulásában.

„A valós ökuménia megvalósulását látjuk egy-egy ilyen gesztusban. Az együvé tartozás kifejezése lehet az, hogy reformátusokként egy katolikus kezdeményezést támogatunk. Ezt akartuk kifejezni azzal a felirattal is, ami a családunk által állíttatott kapun szerepel: »Hálával Istennek, szeretettel embernek«. Hitünk megélése ez a gesztus, és szeretnénk szeretettel viszonyulni más vallású emberek iránt”– mondta Ábrám Noémi, a Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének ügyvezetője.

Magyary Előd marosvásárhelyi fogorvost sem rokoni, hanem baráti szálak fűzik Székelyvéckéhez. „Amikor egyszer a faluba látogattunk, azt láttuk, hogy az én Fekete Pál komám a műhelyben székely kapukat javít. Elkezdtünk beszélgetni a kálvária ötletéről, és arról az értékmentésről, ami tulajdonképpen az egész kezdeményezésnek a motivációját jelenti. Akkor ajánlkoztam, hogy Árpád testvéremmel együtt mi is részesei szeretnénk lenni ennek a munkának” – mesélte lapunknak.

A keresztútavatáson a helybéliek, a faluból elszármazottak, a szomszédos települések lakosai vettek részt, az RMDSZ képviselői mellett pedig ott voltak a testvértelepülések – Villány és Zamárdi – küldöttei is, továbbá azon magyarországi családok, amelyek a faluban vásároltak házat.