Hiába ugattak? – Elfelejtették a kóborkutya-törvényt

Elfogadhatatlan, hogy a romániai törvényhozás folyamatosan halogatja a kóbor kutyák gondozására vonatkozó szabályzat kidolgozását – hívta fel a figyelmet Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró attól tart, hogy csak akkor kerül ismét napirendre a kérdés, ha valaki újra életét veszti a kóbor kutyák támadása miatt.

Antal Árpád emlékeztetett: három évvel ezelőtt Bukarestben egy kisfiút halálra marcangoltak az ebek, ezt követően pedig a parlament erőteljes lakossági nyomásra elfogadta a kóborkutya-törvény új alkalmazási módszertanát, amely lehetőséget biztosított a polgármesteri hivatalok számára a gazdátlan állatok eutanáziájára. Egy évvel később, 2014 nyarán az állatvédők nyomásának engedve a bukaresti táblabíróság felfüggesztette a törvény alkalmazási módszertanát, és azóta sem született megoldás ebben a kérdésben.

Antal szerint ha a törvényt alkalmazták volna, akkor egy-másfél év alatt meg lehetett volna oldani ezt a problémát az országban. Jelenleg csak szélmalomharcot vívnak, hiszen hiába fogja be a kutyákat egy-egy település önkormányzata, újabb és újabb ebek érkeznek, vagy kerülnek utcára a felelőtlen gazdáktól. A megtorpedózott törvény úgy rendelkezett, hogy legkevesebb 30 napig gondozhatók a befogott gazdátlan ebek a menhelyeken, és ha ezt követően nem igényli őket senki, el lehet altatni őket.

A kutyák ebben az időszakban örökbe is fogadhatók, a menhely gondnoka pedig hosszabb ideig is gondozhatja a négylábúakat, ha megfelelő körülményeket tud biztosítani a begyűjtött állatok számára. A törvény szigorúan tiltotta, hogy a kutyákat visszaküldjék az utcára. Antal Árpád szerint a legfontosabb mégis a kutyatartó gazdák kötelezettségeinek a szabályozása lett volna, tehát minden ebet chippel kellett volna ellátni, és akkor azonosítani lehetett volna a gazdát, a nem fajtiszta kutyákat pedig kötelező módon ivartalanítani kellene.  

Az elöljáró elmondta továbbá, a sepsiszentgyörgyi menhely jelenleg 110 százalékos kapacitással működik: nemcsak a ketrecekben, hanem a létesítményhez tartozó épületekben is kutyákat tartanak. A menhely gondnokai próbálják örökbe adni a kutyákat, de nem minden esetben megy könnyen: olyan eb is van, amely a hat évvel ezelőtti megalakulás óta él a városhoz közeli szépmezői telepen. A menhelyet különben folyamatosan bővítették, most már háromszor akkora, mint hat évvel ezelőtt, de így is csak akkor tudnak újabb kóbor kutyákat befogni, ha a telepen hely szabadul fel, tehát örökbe fogadnak kutyát, vagy valamelyik állat elpusztul.  A sepsiszentgyörgyi kutyamenhelyet idén felújították, korszerűsítették a ketreceket: a telep 140 férőhelyes, tavaly 730 kóbor kutyát fogtak be, 250-et adtak örökbe az országban és külföldre. Az akciót a Facebookon és az iskolákban is népszerűsítik. 

Különben nemcsak a kutyák okoznak fejtörést a városvezetésnek, Sepsiszentgyörgy utcáin újra megjelentek a szabadon kószáló disznók, és a lovak is. Ezeket is befogják, de ezzel nem oldják meg a problémát, hiszen a háziállataikat kiváltják a gazdák, majd hazaviszik,  és újra kicsapják, mert így nem kell gondoskodjanak az ellátásról. Lóbefogást is szerveznek, ígéri az elöljáró, aki szerint rengeteg időt és energiát eltöltenek ezekkel a problémákkal, ám ha a megfelelő törvénykezés szabályozná ezt a kérdést, akkor hatékonyabban orvosolhatnak a városképet rontó, vagy éppen a polgárok biztonságát veszélyeztető jelenséget.