
A román balliberális kormány és a jobboldali államfő közötti politikai ellentétek befolyásolták Magyarország új bukaresti nagykövetének kinevezését. Miközben a román külügyminisztérium szokatlan módon több hónapig halogatta a döntést, az államelnöki hivatal mindössze néhány nap alatt beleegyezett abba, hogy Zákonyi Botond elfoglalhassa állomáshelyét a bukaresti diplomáciai kirendeltségen.
2013. november 07., 06:582013. november 07., 06:58
2013. november 07., 07:202013. november 07., 07:20
Bogdan Oprea, Traian Băsescu elnök szóvivője szerdán lapunkat úgy tájékoztatta: az államfő november 6-i hatállyal megadta a beleegyezést (agrément) ahhoz, hogy az új magyar nagykövet megkezdhesse misszióját a román fővárosban. A döntést ugyancsak szerdán továbbították a román külügyminisztériumnak. A magyar fél még július végén benyújtotta a Zákonyi Botond hivatalba lépéséhez szükséges agrément iránti kérését, Füzes Oszkár leköszönő nagykövet pedig október elején el is hagyta állomáshelyét. Lapunk értesülései szerint a magyar Külügyminisztérium érdeklődésére a bukaresti társtárca heteken keresztül „bürokratikus akadályokkal” indokolta a késlekedést. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti gödöllői ülése után a csúszás kapcsán közölte: Románia arról biztosította Magyarországot, hogy ennek kizárólag technikai oka van, és a napokban várható a diplomata akkreditálása. Az ügyben vélhetően ezt követően történt előrelépés. Titus Corlăţean román külügyminiszter a hét elején egy lapinterjúban bejelentette, az általa irányított tárca valamennyi procedúrát teljesített az új magyar nagykövet hivatalba lépéséhez, és a bukaresti elnöki hivatal végleges döntésére vár.
Nem kizárt, hogy a román balliberális kormány az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseinek nyílt támogatása miatt próbált borsot törni Budapest orra alá Zákonyi kinevezésének halogatásával. Mint arról beszámoltunk, Corlăţean a România Liberă napilapnak adott interjúban elismerte: a magyar-román viszonynak vannak felfele ívelő időszakai és hullámvölgyei, de szerinte a magyarországi választások előtt ez mindig így történik. Arra a kérdésre, mit szól magyar kollégája, Martonyi János álláspontjáról, miszerint sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem, a román diplomácia vezetője leszögezte: Bukarest jobban tudja, mi ütközik alaptörvénybe, és mi nem. Idén februárban a szociáldemokrata román külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg Füzes Oszkárt, miután az akkori nagykövet közölte: Magyarország támogatásáról biztosítja a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Amúgy volt már rá példa, hogy Traian Băsescu alaposan megvárakoztatott külföldi diplomatát. Matthijs van Bonzel, Hollandia bukaresti nagykövete kinevezését 2012 elején jóváhagyta ugyan a bukaresti külügy, az államfő azonban csak hat hónap elteltével vette át tőle megbízólevelét, tiltakozásképp amiatt, hogy a nyugat-európai ország megvétózta Románia schengeni csatlakozását.
Zákonyi Botond – aki szerdán a Krónikától értesült kinevezése jóváhagyásáról – 43 éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató szeptemberig irányította a Magyar Külügyi Intézetet. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Dél-Kelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott; diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot. 2009-2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdekképviseleti irodájának első vezetője.
Mircea Abrudean nemzeti liberális párti szenátusi elnök hétfőn kijelentette, csak a párt vezetősége dönthet arról, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatna-e egy PSD, RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciójából álló kisebbségi kormányt.
„Fogjunk össze a csalások ellen” mottóval indít országos kampányt a rendőrség, miután napról napra egyre többen dőlnek be ismeretlenek telefonos vagy online ajánlatainak. A csalások áldozatainak pénzügyi veszteségeit csak kis részben sikerül visszaszere&
A korábbi koalíció újjáalakítását szeretné Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, mivel meglátása szerint jelenleg ez az egyetlen lehetőség, amellyel – legalábbis rövid távon – lehet valamit tenni.
Sabil kormányra van szükség egy gyors megoldás helyett – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu, a kormányból nemrég kilépett, majd azt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn kiadott figyelmeztető előrejelzése szerint záporok és viharos szél várható a Bánságban, a Partiumban, Olténiában, Máramarosban, Erdély nyugati részén, illetve Munténia nyugati és északi térségeiben.
A kormányból néhány hete kilépett, majd azt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) azt fontolgatja, hogy az RMDSZ részvételével és a nemzeti kisebbségi frakció támogatásával kisebbségi kormányt alakítson.
Radu Oprea szociáldemokrata párti (PSD) szenátor jogszerűtlennek tartja, hogy a megbuktatott Bolojan-kormány a Hivatalos Közlönybe küldött megjelentetésre egy sürgősségi rendeletet.
Nemzetbiztonsági okokból nemkívánatos személynek nyilvánított Románia területén egy Slatinában letelepedett orosz állampolgárt a bukaresti ítélőtábla.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) „nincs semmiféle számítása”, és arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) „vállalja a kormányzást” – jelentette ki Ciprian Ciucu, a PNL első alelnöke, Bukarest főpolgármestere.
szóljon hozzá!