Újabb fronton feszül egymásnak Traian Băsescu államfő és a kormányzó Szociálliberális Unió (USL). Miközben Victor Ponta miniszterelnök a két héttel ezelőtti repülőgép-katasztrófa körüli kommunikációs gondok nyomán bejelentette, hogy a belügyminisztérium alárendeltségébe akarja utalni a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS), az elnök amellett, hogy megvédte a STS Ponta által leváltani kívánt vezetőjét, Marcel Oprişt, a kormány felelősségét vetette fel, és egyes források szerint Mircea Duşa védelmi és Ramona Mănescu közlekedési miniszter távozását követelte.
2014. február 03., 20:082014. február 03., 20:08
Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő a balesetet követően Marcel Opriş (képünkön) menesztését követelte, mondván: az STS feladata lett volna, hogy pontosan bemérje a lezuhant gép utasainak mobiltelefonjait, ha ugyanis ez sikerült volna, akkor nem tartott volna közel hét óráig, amíg a mentőegységek rábukkantak a roncsra.
Ezért kezdeményezte a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását, ugyanis az STS vezetőjének leváltásáról csak ez a testület dönthet. A vasárnap délutáni ülésen azonban az államfő, aki egyben a CSAT elnöke, leszögezte: hazugság, hogy az STS képes lett volna a maroktelefonok pontos helyzetének bemérésére, az Opriş elleni támadást politikai indíttatásúnak minősítette, és nem járult hozzá a menesztéséhez.
A HotNews hírportál emellett meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Băsescu a védelmi és a közlekedési miniszter felelősségét firtatta a mentőakció kudarca kapcsán – mint ismeretes, a hét utasból kettő életét vesztette –, és a menesztésüket követelte.
Az USL vezérkara a CSAT-ülés után rendkívüli tanácskozást tartott, amelyet követően Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: még a hétfői nap folyamán törvényjavaslatot terjesztenek be a parlamentben az STS belügyminisztériumi hatáskörbe rendeléséről. A kormányfő szerint a szolgálat az újonnan létrehozott, Raed Arafat által vezetett katasztrófavédelmi osztály alárendeltségébe kerülne, ennek nyomán pedig hatékonyabb lenne a mentési munkálatok koordinálása vészhelyzet esetén.
A kormányfő egyébként nevetségesnek nevezte Băsescu érveit, amelyeket Opriş és az STS védelmében hozott fel, és tegnap leszögezte: az USL prioritásai közé tartozik az STS átszervezése.
Bukaresti elemzők szerint a jelenleg a CSAT alárendeltségébe tartozó STS áthelyezésére irányuló szándék hátterében a közelgő választások állnak. Egyes politikusok ugyanis úgy gondolják, hogy az az oldal, amely az STS-t irányítja, részleges befolyást szerez a választási folyamat, az eredmények továbbítása fölött is. Marcel Oprişt még 2005-ben nevezte ki a szolgálat élére Traian Băsescu államfő.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!