Pataky István
2022. február 24., 09:372022. február 24., 09:37
Hát akkor minden jel szerint megérkeztünk a többpólusú világrend küszöbére. Vlagyimir Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy a Krím 2014-es annektálása nem valamiféle alkalmi kivétel volt, hanem a „másik pólus” politikája. Moszkva ura jól időzített.
A világ kellőképpen belefáradt a két éve tartó, de most lecsengőben lévő járványba, Joe Biden rekordidő alatt tette nevetség tárgyává az amerikai elnöki pozíciót, Angela Merkel, Németország erős kancellárja lelépett a színpadról, energiaválság sújtja a vezetők nélküli Európai Uniót. Eljött Putyin ideje.
Oroszország ellenséges álláspontja az Egyesült Államok egyre nyilvánvalóbb kelet-európai nyomulásával, az amerikaiak kijevi „berendezkedésével” kapcsolatban érthető, az érvek kristálytiszták. Moszkva ismét egyfajta biztonsági pufferzónát, saját befolyási övezetet akar nyugati határánál, ezért Minszkben, Kijevben minimum oroszbarát kormányt szeretne látni. Az oroszok nagy többsége számára Fehéroroszország és Ukrajna „orosz föld”. Putyin azt a bátor „cárt” testesíti meg, aki vállalja a harcot hazája érdekeiért. Mindez remek orosz szemmel. Magyar, közép-kelet-európai szemmel viszont csak annyit jelent, hogy már megint az agresszió a fő eszköz Moszkvában. A célpont ráadásul itt van a szomszédunkban.
Mindeközben a jelenlegi Ukrajnát magyarként nehéz őszintén sajnálni. Az oroszellenesség jegyében egyre féktelenebbé vált ukrán nacionalista hevület az utóbbi években olyan mértékben csapott le a kárpátaljai magyarokra, de a többi kisebbségre, így a románokra is, hogy az büntetésért kiáltott. Hiába vártunk Kijev elleni retorziókra a súlyos kisebbségi jogfosztások miatt a Moszkva provokálásával elfoglalt Washingtontól, Brüsszeltől.
Szeretjük vagy sem a mai Ukrajnát, Putyin nem a megoldásokat hozza, hanem a háborút. Annak minden drámai következményével. Kárpátaljai magyar fiatalok sorozása sem kizárt, ami egyrészt a frontra kerülők életébe kerülhet, ahogyan az néhány évvel ezelőtt Donyeck környékén történt, másrészt újabb menekülthullámot indíthat el. A szomszédos országban zajló háború az egész térség gazdaságára negatív hatással lesz.
Oroszország, a világrend „másik pólusának” játszmái hamarabb lehetnek befolyással a mindennapjainkra, mint azt gondolnánk. „Nos, üdv a szép új világban, amelyben az európaiak nagyon hamar kétezer eurót fognak fizetni ezer köbméter gázért” – közölte a Twitteren Dimitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese az Északi Áramlat–2 németországi engedélyezésének német felfüggesztésére reagálva. A moszkvai üzenet a jelenlegi gáztőzsdei ár megduplázását vetíti előre. Ugye értjük, mit jelent ez?
Az Egyesült Államok globális egyeduralkodó szerepének vége. Nincs különösebb okunk a sajnálkozásra emiatt, bár a kommunistaellenes rendszerváltások idején voltak egészen jó pillanatai is az amerikai álomnak. Washington most épp a saját társadalmi, politikai romjait igyekszik leplezni. Kína elégedetten vigyorog. Pekingben talán éppen Tajvan gyors lerohanását tervezik. Mi meg itt a térségben Putyinnal vagyunk „megáldva”. Halkan jegyzem meg, ebben a nagy világrendi átrendeződésben azért nem ártana egy új Ronald Reagan.
Kiss Judit
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Makkay József
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Balogh Levente
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Balogh Levente
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
Rostás Szabolcs
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
Balogh Levente
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
szóljon hozzá!