A szalakóta elsősorban idős fák odvaiban költ, ezért az elültetendő facsemeték évtizedek múlva természetes fészkelőhelyekké válhatnak
Fotó: Lóki Csaba, rollerproject.eu
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a Bihar megyei Ottomány határában, a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében. A projekt célja, hogy hosszú távon új élőhelyek alakuljanak ki ennek a rendkívül színes, ám egyre ritkább madárfajnak, amely elsősorban idős fák odvaiban költ.
2025. november 29., 15:392025. november 29., 15:39
A szalakótapopuláció biztonságát az egyik legnagyobb mértékben az élőhelyek hiánya veszélyezteti. A Milvus Csoport ezért olyan facsemetéket ültet el a kijelölt legelőn, amelyek évtizedek múlva természetes fészkelőhelyekké válhatnak. A kezdeményezés nemcsak a madárvédelmet szolgálja, hanem a helyi biodiverzitás gazdagodásához is hozzájárul.
Az esemény december 13-án, szombaton 10 órakor kezdődik. A résztvevők az Ottományi Kúria előtti parkolóban találkoznak, ahonnan közösen vonulnak a faültetés helyszínére. A programot a Milvus Csoport szakemberei vezetik, akik bemutatják a környék természetvédelmi jelentőségét, valamint a szalakóta biológiáját és élőhelyigényeit is – olvasható a program leírásában.
A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy lehetőség szerint hozzanak magukkal ásót, lapátot, gumicsizmát és védőkesztyűt, valamint öltözzenek rétegesen az időjárásnak megfelelően. A program különlegessége, hogy a résztvevők örökbe is fogadhatják az általuk elültetett fát, így a fa növekedését később is nyomon követhetik.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezési űrlap itt érhető el.
A Milvus Csoport munkatársai és önkéntesei különböző projektek által próbálják megóvni a veszélyeztetett fajt
Fotó: milvus.ro
Egyébként Romániában a szalakóta megmentésére irányuló egyetlen kezdeményezést eddig a Milvus Csoport végzi: műfészkeket helyeznek ki, fákat ültetnek, hogy a jövőben természetes odúk jöhessenek létre, kampányolnak a gyepek megőrzéséért, az agrár-környezetvédelmi csomagok javításáért és a középfeszültségű vezetékek szigeteléséért. Ugyanis a madárvédelmi egyesület honlapján szereplő információk szerint
Vándorló faj lévén, a hosszú út során számos veszély leselkedik rá, ilyen a telelőterületeken az élőhely-degradáció és az elsivatagosodás miatt bekövetkező területvesztés. Az illegális befogás és vadászat mind a telelő, mind a vonuló állományokat negatívan érinti – olvasható a milvus.ro oldalon, ahol pénzadománnyal is segíteni lehet a műoduk kihelyezését.
A szalakóta műfészkeket is elfoglalhat, ezért alkalmas az ilyen jellegű védelmi programokra
Fotó: Nagy Attila
A szalakóta egy közepes termetű, vonuló faj, a Coraciidae család tagja. Látványos tollazata miatt kedvelt, amely élénk kék, türkiz, néha zöld árnyalatokat ötvöz, miközben szárnya és háta barnás színű. Testhossza körülbelül 30-32 cm, szárnyfesztávolsága 66-73 cm. Húsevő faj, főként nagy rovarokkal, például sáskákkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket, mint gyíkokat és rágcsálókat is fogyaszt. Természetes fák odvaiban fészkel, de elfoglalhat műfészkeket is, ezért alkalmas az ilyen jellegű védelmi programokra.
Napjainkban a szalakóta leginkább a mozaikos gyepekkel, extenzív szántókkal, facsoportokkal, öreg magányos fákkal tarkított élőhelyen találja meg az életfeltételeit. Európa és Ázsia mérsékelt övében az erdőssztyepp jellegű területek fészkelő madara. Hosszútávú vonuló faj, a telet a Szaharától délre fekvő Afrikában tölti, míg a nyarat a költőterületein.
Három ritka fajt is fogott a Milvus Csoport az ország egyik legnagyobb gyűrűzőtáborában, amelyet egyben az év ornitológiai „csúcspontjának” tekintenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!