A szalakóta elsősorban idős fák odvaiban költ, ezért az elültetendő facsemeték évtizedek múlva természetes fészkelőhelyekké válhatnak
Fotó: Lóki Csaba, rollerproject.eu
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a Bihar megyei Ottomány határában, a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében. A projekt célja, hogy hosszú távon új élőhelyek alakuljanak ki ennek a rendkívül színes, ám egyre ritkább madárfajnak, amely elsősorban idős fák odvaiban költ.
2025. november 29., 15:392025. november 29., 15:39
A szalakótapopuláció biztonságát az egyik legnagyobb mértékben az élőhelyek hiánya veszélyezteti. A Milvus Csoport ezért olyan facsemetéket ültet el a kijelölt legelőn, amelyek évtizedek múlva természetes fészkelőhelyekké válhatnak. A kezdeményezés nemcsak a madárvédelmet szolgálja, hanem a helyi biodiverzitás gazdagodásához is hozzájárul.
Az esemény december 13-án, szombaton 10 órakor kezdődik. A résztvevők az Ottományi Kúria előtti parkolóban találkoznak, ahonnan közösen vonulnak a faültetés helyszínére. A programot a Milvus Csoport szakemberei vezetik, akik bemutatják a környék természetvédelmi jelentőségét, valamint a szalakóta biológiáját és élőhelyigényeit is – olvasható a program leírásában.
A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy lehetőség szerint hozzanak magukkal ásót, lapátot, gumicsizmát és védőkesztyűt, valamint öltözzenek rétegesen az időjárásnak megfelelően. A program különlegessége, hogy a résztvevők örökbe is fogadhatják az általuk elültetett fát, így a fa növekedését később is nyomon követhetik.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezési űrlap itt érhető el.
A Milvus Csoport munkatársai és önkéntesei különböző projektek által próbálják megóvni a veszélyeztetett fajt
Fotó: milvus.ro
Egyébként Romániában a szalakóta megmentésére irányuló egyetlen kezdeményezést eddig a Milvus Csoport végzi: műfészkeket helyeznek ki, fákat ültetnek, hogy a jövőben természetes odúk jöhessenek létre, kampányolnak a gyepek megőrzéséért, az agrár-környezetvédelmi csomagok javításáért és a középfeszültségű vezetékek szigeteléséért. Ugyanis a madárvédelmi egyesület honlapján szereplő információk szerint
Vándorló faj lévén, a hosszú út során számos veszély leselkedik rá, ilyen a telelőterületeken az élőhely-degradáció és az elsivatagosodás miatt bekövetkező területvesztés. Az illegális befogás és vadászat mind a telelő, mind a vonuló állományokat negatívan érinti – olvasható a milvus.ro oldalon, ahol pénzadománnyal is segíteni lehet a műoduk kihelyezését.
A szalakóta műfészkeket is elfoglalhat, ezért alkalmas az ilyen jellegű védelmi programokra
Fotó: Nagy Attila
A szalakóta egy közepes termetű, vonuló faj, a Coraciidae család tagja. Látványos tollazata miatt kedvelt, amely élénk kék, türkiz, néha zöld árnyalatokat ötvöz, miközben szárnya és háta barnás színű. Testhossza körülbelül 30-32 cm, szárnyfesztávolsága 66-73 cm. Húsevő faj, főként nagy rovarokkal, például sáskákkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket, mint gyíkokat és rágcsálókat is fogyaszt. Természetes fák odvaiban fészkel, de elfoglalhat műfészkeket is, ezért alkalmas az ilyen jellegű védelmi programokra.
Napjainkban a szalakóta leginkább a mozaikos gyepekkel, extenzív szántókkal, facsoportokkal, öreg magányos fákkal tarkított élőhelyen találja meg az életfeltételeit. Európa és Ázsia mérsékelt övében az erdőssztyepp jellegű területek fészkelő madara. Hosszútávú vonuló faj, a telet a Szaharától délre fekvő Afrikában tölti, míg a nyarat a költőterületein.
Három ritka fajt is fogott a Milvus Csoport az ország egyik legnagyobb gyűrűzőtáborában, amelyet egyben az év ornitológiai „csúcspontjának” tekintenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!