Egészséges borjút hozott világra az ország egyetlen, állatkertben bemutatott mokány típusú szarvasmarhája
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
Őshonos szarvasmarha faj megmentésében vesz részt és egy tenyészcsapat létrehozását tervezi a Marosvásárhelyi Állatkert.
2024. január 10., 14:302024. január 10., 14:30
2024. január 10., 14:392024. január 10., 14:39
Az intézmény szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az országban az egyetlen, állatkertben bemutatott mokány típusú szarvasmarha Marosvásárhelyen található.
– tájékoztatott szerdán az állatkert.
Mint írták, a mokány, vagy románosan „mokanyica” elnevezés eredetileg a Kárpátokra jellemző, kistestű, sárgásbarna színű hegyi szarvasmarhát jelölte. Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra alkalmas mokány típusú szarvasmarha évi 1500 liter kiváló minőségű tejet ad, ami a legmagasabb zsírtartalommal (akár 4,5%) rendelkezik a román tejtermelő tehenek között.
A Speranțanak (Reménynek) elnevezett kisborjút megtekinthetik az állatkert látogatói
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
A „mocănița” fajta eredete még mindig vitatott téma. Néhány romániai szakértő úgy véli, hogy ez a brachicer típushoz tartozik, míg mások szerint ez a fajta ősi eredetű, és a hegyvidéki klímához alkalmazkodott. Történelmi kontextusban a „mocănița” fajta széles körben elterjedt az ország hegyvidéki területein.
Ez a marhafajta, amely rendkívül ellenálló az időjárás kihívásaival és a zord körülményekkel szemben, primitívnek tekinthető, és univerzális termelési képességekkel rendelkezik (munka, tej, hús). Jól alkalmazkodtak a hegyvidéki terephez, és erdészeti munkákban is részt vettek.
A mokány típusú szarvasmarha évi 1500 liter kiváló minőségű tejet ad
Fotó: Marosvásárhelyi Állatkert
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!