Borka-Vitális Levente: „bármennyire veszélyes a medvék vagy bocsok gyógyítása, számomra a legkedvesebb esetek, amikor ezeken a nagyvadakon sikerül segíteni”
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
A National Geographic és a Discovery tévécsatorna állatvilágról szóló, ismeretterjesztő dokumentumfilmjeibe illő módon gyógyítják a vadállatokat a Vets4Wild Románia szervezet állatorvosai. A vadgyógyászattal és vadállatmentéssel foglalkozó romániai egyesület marosvásárhelyi csapata szervezett formában tizenegy éve segít a bajba jutott vadállatokon, szakemberei kezeltek már sérült állatokat az ország szinte minden megyéjéből – mondta el a Krónikának Borka-Vitális Levente állatorvos, a Vets4Wild Románia vezetője.
2023. január 26., 09:032023. január 26., 09:03
2023. január 26., 09:472023. január 26., 09:47
A szakember felidézte, kezdetben biológus barátai kértek segítséget tőle egy-egy sérült madár kezelésében, aztán egyre rendszeresebb lett ez a tevékenység, és néhány állatorvos kollégájával úgy döntöttek, hogy hatékonyabban tudnak működni, ha szervezet vagy egyesület formájában folytatják a munkát. Mivel a vadgyógyászat az országban gyerekcipőben jár, az állatorvosi egyetemekről hiányzik az ez irányú képzés a kötelező programból, azok a diákok, akiket érdekel a vad- és egzotikus állatok gyógyítása, csupán fakultatív tantárgy keretében tanulhatják ezt egyes felsőoktatási intézményekben.
– mesélt a kezdetekről az állatorvos.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
A vásárhelyi állatorvosok tevékenységük során nap mint nap változatos esetekkel találkoznak, vadpacientúrájuk nyolcvan százalékát a madarak teszik ki, ezenkívül sérült emlősöket, mint medvét, rókát, őzet, vaddisznót, illetve hüllőket is kezelnek – mondta az állatorvos. Megjegyezte, az általuk kezelt állatok nagy része sérülésekkel kerül hozzájuk, fertőzéssel ritkábban, ami ragályosabb betegség az aránylag gyorsan lezajlik a természetben, az illető állat vagy meggyógyul, vagy elpusztul. Az évek során kezeltek már hurokba szorult medvét, törött szárnyú madarat vagy törött páncélú teknőst is.
– fejtette ki Borka-Vitális Levente.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
Rámutatott, a vadállatok esetében a gyógyulási folyamatok is különböznek, fajtól függően ezeknek az egyedeknek eltérő a regenerálódási képességük, sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a háziállatok. Ennek ellenére igazi kihívás egy vadállatot kezelni, a kórházba szállításuk és elkülönítésük is bonyolult infrastruktúrát követel.
„Egy sérült bocsot például el tudunk helyezni, kezelni, felügyelni hosszabb ideig is, azonban egy felnőtt példányt már sajnos nem. Az őzek nagyon nehezen tűrik a fogságot, ezért jobb minél gyorsabban ellátni az állatot és visszaengedni természetes környezetébe.
Ha nagyobb a baj, például végtagtörés esetén, a kisállatgyógyászatból ismert műtéti technikákkal lehet rögzíteni a sérült testrészt, viszont a lábadozást nem biztos, hogy kibírja az állat ” – sorolta a nehézségeket a vásárhelyi szakember.
Kihívás továbbá a kölyökállatok, madárfiókák gyógyítása is, ugyanis ezek alkalmazkodóképessége nagyobb, mint a felnőtt állatoké, viszonylag hamar hozzászoknak az ember jelenlétéhez, és elveszítik a vele szembeni bizalmatlanságukat. Ha ezeket a példányokat visszaengedik a természetbe, az emberek után fognak járkálni, és gyakorlatilag koldulni fognak – magyarázta Borka-Vitális Levente.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
Gondot jelent továbbá, hogy sok beteg állat már nagyon előrehaladott állapotban kerül hozzájuk, mert a legtöbb csak legyengült állapotban fogható be, így a gyógyítása is sokkal nagyobb kihívást jelent. „A kezeléseknek, illetve a műtéti eljárásoknak az eredményessége sokkal rosszabb, mint a háziállatok esetében. Míg egy átlag kisállatrendelőben száz kutyából, macskából 99 gyógyultan távozik, addig ezeknél a vadállatoknál ez az arány jóval kisebb. A vadállatokat csak akkor lehet visszaengedni a természetbe, amikor tökéletes állapotban vannak.
– fejtette ki az állatorvos. Kitért arra is, hogy mivel nem léteznek kimondottan vadállatok számára kikísérletezett törzskönyvezett gyógyszerek és gyógyítási módszerek, az egész vadgyógyászat gyakorlatilag a kis-, illetve a haszonállat-gyógyászatra épül, illetve onnan vesznek át technikákat, és próbálják alkalmazni a háziállatok esetében használt kezelési protokollokat.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
A vadállatok gyógyítása sok esetben az állatorvos életét is veszélyezteti, adódhatnak olyan helyzetek, ahol hajszálon múlik egy-egy baleset. „Az egyik legkellemetlenebb munka számunkra a hurokba került állatoknak a mentése. Egy őzet aránylag biztonságosan ki lehet szedni a csapdából, de egy medve esetében ez potenciálisan veszélyekkel jár, az ember sokszor az életével játszik.
Ezenkívül a vadmadarak gyógyítása sem veszélyektől mentes, ugyanis egy-egy ártalmatlannak tűnő faj az éles karmaival vagy a csőrével komoly sérüléseket tud okozni. Gólyák vagy gémek esetében például fokozottan kell vigyázni, mert sokszor előfordul, hogy a sérült madár csillogó, fényes célpontot keresve, az ember szemét célozza meg, volt olyan kollégánk is, akit súlyosan sebesített meg a kormorán” – mesélte a vásárhelyi állatorvos.
Hozzátette, ezek a balesetek, sérülések elkerülhetők, ha betartják a biztonsági előírásokat. „Fontos ismerni az adott faj biológiai felépítését, mert akkor rögtön tudjuk, mire kell figyelni egy gázlómadárnál, vagy ha a rókát határozottan megfogjuk a nyakánál, nem tud megharapni. Vannak olyan íratlan szabályok, amiket az ember hogyha betart, veszélyek kiküszöbölhetők” – részletezte a szakember.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
A veszélyek mellett azonban a szakmának számos szépsége is van. Az évek során számtalan medvebocsot gyógyítottak Vásárhelyen, volt olyan állat is, amelyik hosszú ideig lábadozott végtagtörés vagy veseelégtelenség miatt, a kitartó kezelés azonban meghozta az eredményét, az állat teljesen felépült, és visszaengedhették természetes élőhelyére. „De volt olyan medvénk is, aminek a látását adtuk vissza, nagyon hosszú volt a kezelési idő, de a vége hepiend lett.
Ezenkívül olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a vadállatgyógyítás miatt sok esetben beteg egzotikus állatok esetében is kikérik a véleményem, így került már hozzám »kenguru- vagy oroszlánpáciens« is” – fejtette ki, hozzátéve, hogy volt alkalma Afrikában is dolgozni, így láthatta, miként történik a szavannák állatainak gyógyítása is.
Fotó: Vets4Wild Romania/Facebook
Borka-Vitális Levente beszélt arról is, hogy munkájukban segítségükre vannak az állatokkal foglalkozó szervezetek is: a legtöbb sérült állat a vadásztársaságokon keresztül kerül hozzájuk, ezenkívül az állatvédők támogatják törekvéseiket. „Problémát jelent azonban, hogy az állatbarátok sok esetben elvárják azt, hogy egy »roncstörött« feketerigóból életképes, szabadon engedhető madarat varázsoljunk, ami képtelenség.
és sokan meg vannak győződve, hogy például egy sérült félszárnyú egerészölyv vagy egy héja az ember közelségében boldog életet tud leélni, ami nem felel meg a valóságnak” – mutatott rá.
Hozzátette, a hozzájuk kerülő állatoknak körülbelül a harmadát tudják „repatriálni”. „ Ez a statisztika nagyon lehangoló, de utánanéztem más hasonló profilú egyesületek tevékenységi mutatóira, és azt láttam, hogy a legtapasztaltabb, világszinten elismert szervezeteknél is ugyanez az arány. Ha arra gondolunk, hogy ezek az állatok nélkülünk így is, úgy is elpusztultak volna, akkor mondhatjuk, hogy törekvéseink nem hiábavalók, munkánknak van létjogosultsága” – fogalmazta meg az állatorvos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hagyományos tojásírás mellett reneszánszát éli a növényi alapú tojásfestés. A természetes módszer nemcsak környezetkímélő, hanem a kreativitásnak is teret ad, különleges színárnyalatú tojásokat is kaphatunk.
Visszaszolgáltatták Romániának a coțofenești-i aranysisakot és a hollandiai Drents Múzeumból tavaly ellopott három dák aranykarperec közül kettőt – tájékoztatott csütörtökön honlapján a holland ügyészség.
A román állampolgárok több mint fele azt szeretné, ha megmaradna az óraátállítás, azaz a jelenlegi nyári és téli időszámítás.
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is.
Új zenék, arcok, kalandok és meglepetések várják a nézőket A dal összeköt című valóságshow második évadában, amelynek első három része már elérhető online. Az első évad fogadtatásáról, a folytatásról, az új epizódok érdekességéről Dobai Csaba beszélt.
Az Európai Unió országai a hétvégén átállnak a nyári időszámításra. Az óraátállítás 2026. március 28-ról 29-re virradó éjszaka történik, romániai idő szerint a 03.00 óra 04.00 órára változik.
27 százalékra csökkent idén azoknak a romániai munkavállalóknak az aránya, akik boldognak és elégedettnek érzik magukat a munkahelyükön, míg a válaszadók több mint fele (55 százaléka) azt állítja, hogy nem kap elegendő támogatást a munkáltatójától.
Los Angeles egyik bíróságának esküdtszéke felelősnek mondta ki szerdán a Meta és Google technológiai vállalatokat a közösségi médiatermékeik által a fiatalokban kialakult „használati függőség” miatt.
Értékes nyereményt kínáló izgalmas játékkal színesítjük az ünnepi ráhangolódást: Most légy okostojás! Húsvéti kvíz a Krónikával című vetélkedőnk szerencsés nyertesének kétéjszakás, kétszemélyes, félpanziós szállást és wellnesst hoz a krónikás nyus
Az európai ökoszisztémák már most is reagálnak a klímaváltozásra, és a leggyorsabb, akár ötször erőteljesebb változások az alpesi térségekben – köztük a Kárpátokban – figyelhetők meg – derül ki egy friss tanulmányból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!