A 19. században épült berenczei Kováts kúria a Szatmár megyei Sándorhomok környékének legkülönlegesebb épülete
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
Nyílt napot tartanak a Szatmár megyei Sándorhomokon található Berenczei Kováts-kúriában. A Homoki equinox elnevezésű rendezvényen az érdeklődők nemcsak a kúria történetével ismerkedhetnek meg, hanem változatos programokon is részt vehetnek – mondta el a Krónikának Gönczy Tamás szervező.
2022. szeptember 23., 13:122022. szeptember 23., 13:12
Népszerűsíteni szeretnék az épített örökséget, és életet lehelni a környék legkülönlegesebb épülete, a Szatmár megyei Sándorhomokon található Berenczei Kováts-kúria falai közé, amely egy-egy nap kivételével egész évben zárva tartja a kapuit – mondta el a Krónikának a hétvégi nyílt nap szervezője, Gönczy Tamás. Szombaton tartják a Homoki equinox elnevezésű eseményt, amely változatos programokat kínál a közönségnek.
A Szatmár megye északi részén található Sándorhomokon a 19. században épült a református templom jobb oldalán, a nagy park közepén a Berenczei Kováts-kúria, amelyet Kováts Eduárd építtetett – mondta érdeklődésünkre az esemény szervezője. Kifejtette, az épület egyhektáros udvar közepén helyezkedik el, alapterülete 750 négyzetméter.
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A kúriában három szalon volt berendezve: az úgynevezett sárga, kék és piros szalon. A férfiak és nők az ebéd utáni kávét külön szobákban fogyasztották el, a szalonok fontos beszélgetések, kártyázás helyszínei voltak. Berenczei Kováts Eduárd igazi kultúrember volt, hatalmas könyvtárából több ezer kötetet ajándékozott a katolikus püspökségnek.
Kováts Eduárd az 1860-as években a régi kúria helyén újat építtetett a kor egyik leghíresebb építészével, Ybl Miklóssal, aki az építkezés ideje alatt a család vendége volt. Mivel a kúria az idő múlásával kicsinek bizonyult, a már meglévő épületet 1912-ben két új szárnnyal és egy toronnyal bővítették ki. Végső formáját az átalakított teraszos feljáróval és a hátsó lépcsővel 1923-ban nyerte el. A kúria klasszicista stílusban épült, ami abban a korban közkedvelt és jellemző építészeti stílus volt. Az épületben külön dolgozószoba nyílt a külső folyosóról, az egyetlen, amely padlóval rendelkezett, hogy súrolni lehessen. Ide bárki a faluból vagy a személyzet közül, akár az istállóból is, bejöhetett. Kováts Eduárd innen irányította a gazdaságot, itt bárkit fogadott, aki gondjával hozzá fordult.
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A család tulajdonában 1949. március 3-ig állt a kúria, az ott lakókat kilakoltatták, az épületet államosították. Eleinte határőrállomásként használták, mivel a település a magyar, román, ukrán hármashatár mellett fekszik. Később fogdaként funkcionált, majd óvodának, iskolának adott otthont. Az épület az 1990-es évek közepén visszakerült a család tulajdonába. Beleegyezésükkel kilenc évig még itt működött a magyar iskola.
A kúria jelenleg is felújításra vár, az épület belső része mai napig az iskola nyomait őrzi. Jelenleg az épület üresen áll, időnként kisebb rendezvényeknek ad otthont. Megtekinthető egy kiállítás az épület történetéről, valamint kisebb installációk. „Mivel az ingatlan családi tulajdonban van, legtöbbször csak a család látogatja. Egy-egy nyílt nap alkalmával, igyekszünk kivételt tenni és élettel megtölteni. Szélesebb körrel megismertetni nem csupán a kúriát, hanem annak történetét is, hiszen ez egy darabkája múltunknak, örökségünknek” – tette hozzá Gönczy Tamás.
Bogrács és tábortűz
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A felfedezésre éhezők beleshetnek a kúria szobáiba, feltérképezhetik az évszázados épület zeg-zugait, egykori élettereit. Idén először ad otthont a kúria kortárs művészeti kiállításnak: Mitroi Tímea és Valer Sasu alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás mellett a falak közé költözik egy ízlésesen kialakított fotósarok is, ahol egy-egy fényképet készíthetnek emlékbe az érdeklődők.
Újdonságnak számít a töklámpásfaragás is, mely során mindenki szabadjára engedheti a kreativitását. A szobákon áthaladva egyedi térinstallációk fogadják a közönséget. A hátsó kertben tollaslabdázni és focizni lehet. A szervezők a kulináris élvezetek jegyében egy tál betyáros berenczei bográcsra is vendégül látják a rendezvényre érkezőket. Az est leszálltával tábortüzet raknak. Gönczy Tamás azt mondta, az érdeklődők kövessék figyelemmel a kúria Facebook-oldalát, mivel a jövőben terveznek még hasonló jellegű eseményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!