A projekt keretében elhelyezett méhhotelek segítenek felmérni Kolozsvár méhfaunáját
Fotó: Facebook/László Zoltán
A kincses városban élő vadméhek könnyebb feltérképezésében, valamint a lakosság körében való népszerűsítésében játszanak szerepet azok a rovarhotelek, amelyek elhelyezésére önkéntesek jelentkezését várja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kara. László Zoltán biológus, egyetemi docens a BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projekt részleteiről, a magányos méhek és darazsak természetéről, jellegzetességeiről beszélt a Krónikának.
2025. február 14., 14:002025. február 14., 14:00
Kolozsvár méheinek pontosabb megismeréséhez járulhatnak hozzá azok, akik jelentkeznek rovarhotelek/méhecskehotelek kihelyezésére, ezek megfigyelésére, időnkénti helyzetjelentésre. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia és Geológia Karának BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projektje szeretné népszerűsíteni a lakosság körében a vadméheket, faliméheket, levélvágó méheket – mondta a Krónika érdeklődésére László Zoltán biológus. Mint kifejtette, ennek két oka van:
„Minél változatosabb élővilág vesz bennünket körül, annál egészségesebbek leszünk. A projekt másik célja pedig az adatgyűjtés Kolozsvár méhfaunájának felméréséhez. Mostanáig körülbelül száz fajt azonosítottunk, és szeretnénk egy méhatlaszt létrehozni a kincses városra vonatkozólag, ehhez pedig többek között fajlistákra, előfordulási helyekre van szükségünk” – részletezte a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója.
A készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be
Fotó: Facebook/László Zoltán
Hozzátette, ezek összeállításához érdekesebbnek és izgalmasabbnak vélték a lakosság bevonását is, mintsem, hogy csak szakemberek térképezzék fel a várost. A projekt ismertetője alapján a magányos méhek nemcsak a vidéki kertes házak udvarán, ahol gyakran veteményest, virágoskertet találunk, vagy természetes élőhelyeken (pl. rétek, legelők) fordulnak elő, hanem a városi környezetben is. Mint írják, több olyan méhfajunk is van, amelyek alkalmazkodtak a városi élethez, mivel megtalálják a számukra fontos forrásokat, vagyis az elegendő táplálékot és a fészkelő helyet. Ezen fajok részletesebb megismerését tűzték ki célul a BeeHost kezdeményezői, ennek eléréséhez várják az új önkéntesek jelentkezését.
László Zoltán rámutatott, az érdeklődőknek február végén átadják a rovarhoteleket,
„A fotók alapján azt is próbáljuk felmérni, hogy az önkéntesek által benyújtott adatoknak mekkora tudományos értéke van. Ebben a periódusban időnként találkozunk az önkéntessekkel, gyűléseket tartunk, amikor megbeszélhetjük az addig gyűjtött adatokat” – részletezte az egyetemi docens, kiemelve, hogy az érdeklődők a beehostcom.wordpress.com oldalon találnak olyan elérhetőséget, amelyre írva jelentkezhetnek önkéntesnek.
A tér függvényében változó méretű, akár házi készítésű rovathoteleket lehet kihelyezni
Fotó: Pixabay
A méhektől való félelem eloszlatása érdekében azt is megkérdeztük a biológustól, hogy van-e mitől tartaniuk azoknak, akik ilyen rovarhotelt helyeznek el kertjükben, teraszukon. László Zoltán elmagyarázta, hogy ezekbe a készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be, amelyek nem veszélyesek. „Mint ismeretes, a társas redősszárnyú darazsak nagyon agresszívek, a magányos darazsak ellenben nem támadnak.
Ezek a darazsak egyébként igen hasznosak, hiszen különféle növényevő rovarokat gyűjtenek össze főként a kertekben, erkélyeken, és a lebénított levéltetveket, hernyókat beviszik ezekbe a rovarhotelekbe, ahol majd a leendő lárváik, utódjaik táplálékát képezi” – ismertette a szakember.
Hozzátette, a magányos méhek szintén nem agresszívek, és anatómiailag olyan a fullánkjuk, amely nem akad be a bőrbe. „A házi méh fullánkján kis sörték vannak, ami miatt nem tudja kihúzni a bőrből, így egy csomó méreg bekerül. Ez a nagy méregmennyiség okozza azokat az allergiás reakciókat, eldagadásokat, amelyektől annyira félünk.
Nálunk két gyerek nőtt fel úgy, hogy közben az erkély tele van ilyen méhekkel és darazsakkal, és egyszer nem fordult elő, hogy megcsíptek volna valakit” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A világon közel 20 ezer méhfajt tartunk számon, amelyek közül a háziméhet ismerjük a legtöbben, hiszen közkedvelt méztermelő beporzónk. A magányos méhek a háziméhektől eltérően nem családokban (kolóniákban) élnek, hanem magányos életmódúak. Mivel nem alkotnak csoportokat, így királynőket, dolgozókat vagy heréket sem fedezhetünk fel ezeknél a fajoknál. Mézet vagy viaszt sem készítenek, mivel a virágokból nyert nektárt elfogyasztják és pollennel keverve utódaiknak biztosítanak táplálékot. A magányos méh fajok többsége (70%), a poszméhekhez hasonlóan, a földben fészkel, míg a fennmaradó 30% különböző üregekben, vájatokban helyezi el petéit. Ezen utóbbiakat találhatjuk meg a kihelyezett rovarhotelekben. Ezeket érdemes kora tavasszal vagy akár február utolsó heteiben kitenni, hogy a legkorábban repülő méheket is megvendégelhessük. Ezt követően kora őszig folyamatosan házigazdák lehetünk, mivel a méhek ebben a periódusban keresik petéik lerakásához a megfelelő helyet – olvasható a beehostcom.wordpress.com oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!