A projekt keretében elhelyezett méhhotelek segítenek felmérni Kolozsvár méhfaunáját
Fotó: Facebook/László Zoltán
A kincses városban élő vadméhek könnyebb feltérképezésében, valamint a lakosság körében való népszerűsítésében játszanak szerepet azok a rovarhotelek, amelyek elhelyezésére önkéntesek jelentkezését várja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kara. László Zoltán biológus, egyetemi docens a BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projekt részleteiről, a magányos méhek és darazsak természetéről, jellegzetességeiről beszélt a Krónikának.
2025. február 14., 14:002025. február 14., 14:00
Kolozsvár méheinek pontosabb megismeréséhez járulhatnak hozzá azok, akik jelentkeznek rovarhotelek/méhecskehotelek kihelyezésére, ezek megfigyelésére, időnkénti helyzetjelentésre. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia és Geológia Karának BeeHost (Méhházigazda) elnevezésű projektje szeretné népszerűsíteni a lakosság körében a vadméheket, faliméheket, levélvágó méheket – mondta a Krónika érdeklődésére László Zoltán biológus. Mint kifejtette, ennek két oka van:
„Minél változatosabb élővilág vesz bennünket körül, annál egészségesebbek leszünk. A projekt másik célja pedig az adatgyűjtés Kolozsvár méhfaunájának felméréséhez. Mostanáig körülbelül száz fajt azonosítottunk, és szeretnénk egy méhatlaszt létrehozni a kincses városra vonatkozólag, ehhez pedig többek között fajlistákra, előfordulási helyekre van szükségünk” – részletezte a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója.
A készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be
Fotó: Facebook/László Zoltán
Hozzátette, ezek összeállításához érdekesebbnek és izgalmasabbnak vélték a lakosság bevonását is, mintsem, hogy csak szakemberek térképezzék fel a várost. A projekt ismertetője alapján a magányos méhek nemcsak a vidéki kertes házak udvarán, ahol gyakran veteményest, virágoskertet találunk, vagy természetes élőhelyeken (pl. rétek, legelők) fordulnak elő, hanem a városi környezetben is. Mint írják, több olyan méhfajunk is van, amelyek alkalmazkodtak a városi élethez, mivel megtalálják a számukra fontos forrásokat, vagyis az elegendő táplálékot és a fészkelő helyet. Ezen fajok részletesebb megismerését tűzték ki célul a BeeHost kezdeményezői, ennek eléréséhez várják az új önkéntesek jelentkezését.
László Zoltán rámutatott, az érdeklődőknek február végén átadják a rovarhoteleket,
„A fotók alapján azt is próbáljuk felmérni, hogy az önkéntesek által benyújtott adatoknak mekkora tudományos értéke van. Ebben a periódusban időnként találkozunk az önkéntessekkel, gyűléseket tartunk, amikor megbeszélhetjük az addig gyűjtött adatokat” – részletezte az egyetemi docens, kiemelve, hogy az érdeklődők a beehostcom.wordpress.com oldalon találnak olyan elérhetőséget, amelyre írva jelentkezhetnek önkéntesnek.
A tér függvényében változó méretű, akár házi készítésű rovathoteleket lehet kihelyezni
Fotó: Pixabay
A méhektől való félelem eloszlatása érdekében azt is megkérdeztük a biológustól, hogy van-e mitől tartaniuk azoknak, akik ilyen rovarhotelt helyeznek el kertjükben, teraszukon. László Zoltán elmagyarázta, hogy ezekbe a készítményekbe magányos méhek és darazsak költöznek be, amelyek nem veszélyesek. „Mint ismeretes, a társas redősszárnyú darazsak nagyon agresszívek, a magányos darazsak ellenben nem támadnak.
Ezek a darazsak egyébként igen hasznosak, hiszen különféle növényevő rovarokat gyűjtenek össze főként a kertekben, erkélyeken, és a lebénított levéltetveket, hernyókat beviszik ezekbe a rovarhotelekbe, ahol majd a leendő lárváik, utódjaik táplálékát képezi” – ismertette a szakember.
Hozzátette, a magányos méhek szintén nem agresszívek, és anatómiailag olyan a fullánkjuk, amely nem akad be a bőrbe. „A házi méh fullánkján kis sörték vannak, ami miatt nem tudja kihúzni a bőrből, így egy csomó méreg bekerül. Ez a nagy méregmennyiség okozza azokat az allergiás reakciókat, eldagadásokat, amelyektől annyira félünk.
Nálunk két gyerek nőtt fel úgy, hogy közben az erkély tele van ilyen méhekkel és darazsakkal, és egyszer nem fordult elő, hogy megcsíptek volna valakit” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A világon közel 20 ezer méhfajt tartunk számon, amelyek közül a háziméhet ismerjük a legtöbben, hiszen közkedvelt méztermelő beporzónk. A magányos méhek a háziméhektől eltérően nem családokban (kolóniákban) élnek, hanem magányos életmódúak. Mivel nem alkotnak csoportokat, így királynőket, dolgozókat vagy heréket sem fedezhetünk fel ezeknél a fajoknál. Mézet vagy viaszt sem készítenek, mivel a virágokból nyert nektárt elfogyasztják és pollennel keverve utódaiknak biztosítanak táplálékot. A magányos méh fajok többsége (70%), a poszméhekhez hasonlóan, a földben fészkel, míg a fennmaradó 30% különböző üregekben, vájatokban helyezi el petéit. Ezen utóbbiakat találhatjuk meg a kihelyezett rovarhotelekben. Ezeket érdemes kora tavasszal vagy akár február utolsó heteiben kitenni, hogy a legkorábban repülő méheket is megvendégelhessük. Ezt követően kora őszig folyamatosan házigazdák lehetünk, mivel a méhek ebben a periódusban keresik petéik lerakásához a megfelelő helyet – olvasható a beehostcom.wordpress.com oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!