
Az emberi kreativitás és díszítésvágy nagy mértékben tükröződött a letűnt korok kalapviseleteiben
Fotó: Györkös Mányi Albert Emlékház/Facebook
A fejfedők, kalapok több évszázadnyi divatjainak történetéről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
2025. április 04., 20:472025. április 04., 20:47
Amint az esemény leírásában szerepel, A kétcsúcsú süvegtől a tokkalapig: fejfedők a 13. századtól az 1960-as évekig című vetített képes előadást Benő Eszter Nóra divattervező, a BBTE Magyar Történeti Intézet doktorandusza tartja április 9-én, szerdán, 18:30 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban A leírás részletezi:
Jelenleg mondhatni egy kalaptalan időszakban élünk, hiszen manapság a díszes fejfedők csak a letűnt idők emlékeiként élnek a köztudatban. Szívesen viselünk kalapot jelmezbálba, tematikus eseményekre, fotózáskor, magas presztízsű fogadásokon vagy koktélpartikon – de hétköznapokon a fejünk eltakarása jóformán csak a hideg időszakban válik szükségessé. Azokban az időkben, amikor a fejfedők még mindennapi viseletnek számítottak, a stílusok alakulását a kalapkészítők aktuális mesterségbeli tudása, a számukra elérhető anyagok, gazdasági-politikai események,
Sajnos a kalapdivatot alakító innovációk nem mindig történtek a környezetvédelem javára. Előfordult, hogy természetvédők és állatvédők sokasága tiltakozott nyilvánosan a kalapdivat ellen, mivel az madárfajok kipusztulását veszélyeztette. Megtörtént az is, hogy az úrhölgyek méteres magasságú frizuráján egész gyümölcskosár, parasztkert vagy akár vitorláshajó díszelgett – kalap formájában!
Benő Eszter Nóra divattervező tart érdekes, vetített képes előadást Kolozsváron
Fotó: Györkös Mányi Albert Emlékház/Facebook
Kétségtelen, hogy az emberi kreativitás és díszítésvágy nagy mértékben tükröződött a letűnt korok kalapviseleteiben, amelyek legkitűnőbb darabjai kerülnek bemutatásra Benő Eszter Nóra ismeretterjesztő viselettörténeti előadásában.
harangkalapokról és egyéb elképesztő formájú fejfedőről szóló történetet.
Benő Eszter Nóra divattervező alapképzési és magiszteri tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) Divat- és Ruhatervezési Szakán végezte.
Jelenlegi doktori kutatásában tudományos igényességgel foglalkozik a divattörténettel.

Idén visszatérnek a divatba a kilencvenes évek ikonikus stíluselemei, az oversize ruhák és pasztellszínek, miközben a fenntarthatóság is egyre nagyobb szerepet kap. A trendekre azonban nem szabályrendszerként, hanem inspirációként érdemes tekinteni.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!