Bukarest cáfolja, hogy kitörhet a székelyföldi tűzhányó

Rodica Tiţă, az országos geológiai múzeum és az országos geológiai intézet kutatója a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, nincsenek arra utaló geológiai jelek, hogy újjáéled a Csomádban a vulkáni tevékenység.

A magyar tudósok ennek ellenkezőjét állítják kutatásuk eredményeképpen. Megállapításaik más, hasonlóan „aluszékony\" vulkánok működését is jellemezhetik - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vulkanológiai kutatócsoportjának vezető kutatója az M1 csatorna hétfő reggeli műsorában.

Harangi Szabolcs kifejtette, egy általuk kifejlesztett új módszerrel „lenéztek a vulkán alá\", hogy feltárják, mi zajlik a magmakamrában. Kimutatták, hogy a csomádi vulkán alatt – amely két-háromszázezer éve kezdte meg a működését, és 32 ezer éve tört ki utoljára – még van magmás test.

A kutatás során feltárták a tűzhányó korábbi működését, eszerint volt, hogy több tízezer évi szunnyadás után reaktiválódott. Ekkor friss, magas hőmérsékletű magmának kellett jönnie, amely felolvasztotta a magmakását, és így már kitörésre alkalmas magma jött létre – magyarázta a kutató.

Hozzáfűzte: az azonban, hogy a tűzhányó alatt van magmás test, nem azt jelenti, hogy a közeljövőben kitörne, sőt: egyelőre semmi sem mutat arra, hogy a vulkán aktivizálódna, pusztán a lehetősége áll fenn. Emellett, mivel nagyjából ismerjük, korábban hogy működött a vulkán, tudjuk, hogy milyen jelek várhatók, ha aktivizálódna – emelte ki Harangi Szabolcs.

A kutató a világ vezető vulkanológiai folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research augusztusi számában közlendő kutatási eredmények jelentőségéről azt mondta: sok más, a csomádihoz hasonló, „aluszékony\" vulkán van még a Földön, az itteni eredmények azokra is vonatkozhatnak.

A Csomád hegység a Keleti-Kárpátokban található, a Hargita Olton átnyúló része. Határa nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye.

A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, amely 30 000–100 000 éve még működött, ezzel magyarázhatók az épen megmaradt kráterek. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal.