A nagy mennyiségű munka, túl nagy megterhelés kiégéshez vezethet
Fotó: Pexels
Védőfaktor lehet a kiégés ellen, ha az ember azt érzi, van értelme annak, amit csinál – véli Szabó Krisztina Gabriella. A kolozsvári pszichoterapeuta egy friss, szakmai kiteljesedést vizsgáló kutatás alapján arról beszélt a Krónikának, mi válthat ki stabil, hosszan tartó elégedetlenséget, majd kiégést, hogyan lehetne ezt a szindrómát megelőzni, illetve milyen tünetekre figyeljünk oda.
2025. március 20., 08:062025. március 20., 08:06
2025. március 20., 08:572025. március 20., 08:57
A romániaiak közel kétharmada (65 százaléka) úgy érzi, hogy nem teljesedik ki szakmailag, és nagyjából ugyanennyien a kiégést ( Burnout-szindrómát) tapasztaltak kollégáikon – derül ki egy friss felmérésből, amelyet a Reveal Marketing Research készített ezer válaszadó bevonásával. Ennek apropóján Szabó Krisztina Gabriella pszichoterapeutával beszéltünk arról, hogy a stabil, hosszan tartó elégedetlenség hogyan vezethet kiégéshez.
A kolozsvári szakember az okok közé sorolta a túl nagy, de akár a túl kis mennyiségű munkát – ez utóbbi esetben a stressz abból adódhat, hogy az ember haszontalannak érezheti magát. A túl sok munka, mely hosszan tartó, vagy ismétlődő megterheléssel jár, felboríthatja az egyensúlyt az életünkben, és a stressz, a kimerültség, a tehetetlenség, az ellenérzések vagy más, kihívást jelentő érzések, krónikussá válhatnak, főleg a megfelelő támasz hiányában.
például az egészségügyben dolgozók, vagy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévők esetében nagyobb az esélye annak, hogy kiégés alakuljon ki. A másik tényező lehet az egyensúly hiánya aközött, amit valaki nyújt és amit kap, akár anyagilag, vagy a munkavégzés nyújtotta elégtétel. Nagyon fontos, hogy az ember érezze, van értelme annak, amit csinál, ez védőfaktor lehet a kiégés ellen” – magyarázta a Krónikának a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező pszichoterapeuta.
Szabó Krisztina Gabriella szerint a stressz elkerülhetetlen, de vannak olyan megküzdési stratégiák, amelyek szinten tartják
Fotó: Facebook/Szabó Krisztina Gabriella
Hozzátette, szintén fontos a munkaközeg, a vezetőség stílusa, mert ha az ember úgy érzi, nincs figyelembe véve, nincsenek tekintettel rá, nincs lehetősége elmondani, hogy mire van szüksége, nagyobb eséllyel alakulhat ki a krónikus elégedetlenség, vagy aztán a kiégés. Mint kifejtette, sokan azt mondják, hogy a kiégés a munkahelyi stresszel függ össze, de valójában az élet egyéb területein is beszélhetünk kiégésről. „Selye János osztrák–magyar származású vegyész, belgyógyász, endokrinológus, akit a stresszkutatás atyjának tekintenek, azt mondta, hogy az egyetlen stresszmentes állapot a halál.
mert vannak olyan megküzdési stratégiák, amelyek segítenek az elkerülhetetlen minimálisra csökkenteni a stresszt, és olyanok is, amelyek fokozzák, ördögi köröket generálnak. Meg kell vizsgálnunk az okokat, és hogy mi az, amin tudunk változtatni és mi az, amin nem” – részletezte a kincses városi szakember.
A kiégés tünete lehet az érzelmi kimerültség, érdektelenség vagy a hatékonyság hiánya
Fotó: Pixabay
Szabó Krisztina Gabriellától azt is megkérdeztük, alapvetően mire figyeljünk, hogyan vehetjük észre magunkon a kiégés tüneteit. Mint mondta, három fő tünetkategóriáról beszélhetünk, az első az a fajta kimerültség, amelyik nem múlik el pihenéssel, fizikai, érzelmi és mentális fáradtság, kiürülésérzés. „Továbbá érdektelenség tapasztalható, s bár védőmechanizmusként ilyenkor az emberek megpróbálnak érzelmileg eltávolodni attól, ami túl sok stresszel jár, megterhelő, valójában ezzel eltávolodnak önmaguktól is, és attól, aminek értéke és értelme van számunkra. A harmadik tünetcsoport pedig a hatékonyság csökkenése vagy hiánya köré épül. Mindemellett, alvásproblémák vagy evésproblémák is jelentkezhetnek.
S ha azt érezzük, hogy a napi tevékenységünk nem lelkesít, értelmetlennek véljük, mindenképp jobban oda kell figyelnünk magunkra, hogy azonosítsuk, mi az ami segíthet újra megtalálni a miértjeinket és az energiánkat. Tanulságos, hogy az önkénteskedés például nagyon jót tesz a mentális egészségnek, mert akkor mi vagyunk azok, akik választjuk az adott tevékenységet, és minden bizonnyal azért, mert van értelme számunkra” – hívta fel a figyelmet a pszichoterapeuta.
Jóga, meditáció által is időt szánhatunk magunkra és belső világunkra
Fotó: Pixabay
A kiégés szindrómájának kezelésére is kértünk tanácsot Szabó Krisztina Gabriellától, aki szerint fontos már a megelőzésre hangsúlyt fektetni. „Igyekezzünk minél egészségesebb életstílust kialakítani, legyen meg az egyensúly a szakmai és magánélet között, illetve az élet különböző területei között, és
Sokszor hajlamosok vagyunk erre luxusként tekinteni, viszont egyáltalán nem az, vigyázzunk magunkra fizikai szinten (egészséges táplálkozás, mozgás, alvás) és a mentálhigiénére is figyeljünk. Van, akinek a relaxációs gyakorlatok, meditáció, jóga vagy egyéb formális gyakorlatok segítenek, de elsősorban az a lényeg, hogy tudjunk időt és energiát szánni arra, hogy magunkra és a belső világunkra figyeljünk egy lehetőleg kíváncsi és együttérző, támogató módon” – magyarázta a pszichológus.
Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a mentális és viselkedészavarok előfordulási gyakorisága Romániában – hívta fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a lelki egészség világnapja alkalmából kedden kiadott közleményében.
Hozzátette, emellett jelentős szerepük van a szociális kapcsolatoknak, hiszen nagyon sokat jelenthet, amikor egy barát meghallgat, ha bajban vagyunk, vagy csak egyszerűen velünk együtt örül, amikor jól vagyunk. „Én nagy híve vagyok a személyiségfejlesztő kurzusoknak vagy a terápiának, ahova nemcsak akkor mehetünk, ha nagy problémánk van, tekinthetünk akár mentális edzésként ezekre. Akármilyen tevékenységet végzünk, fontos, hogy tudjunk kapcsolódni hozzá, legyen értelme számunkra.
Ezért időnként tegyük fel magunknak a kérdést, hogy jó helyen vagyunk-e, itt szeretnénk lenni, hasznosnak érezzük magunkat és értékesnek-e a munkánkat, vagy azt a tevékenységet, amit végzünk, illetve érezzük-e, hogy mi is megkapjuk azt, amit keresünk ott. Nem utolsó sorban, kérjünk segítséget, ha szükségét érezzük” – javasolta Szabó Krisztina Gabriella.
A romániai igazgatók egyötöde nem választaná újra az igazgatói pályát, ha ismét döntéshelyzetbe kerülne – derül ki az UNESCO legfrissebb Globális Oktatási Jelentéséből (Global Education Monitoring Report).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!