A nagy mennyiségű munka, túl nagy megterhelés kiégéshez vezethet
Fotó: Pexels
Védőfaktor lehet a kiégés ellen, ha az ember azt érzi, van értelme annak, amit csinál – véli Szabó Krisztina Gabriella. A kolozsvári pszichoterapeuta egy friss, szakmai kiteljesedést vizsgáló kutatás alapján arról beszélt a Krónikának, mi válthat ki stabil, hosszan tartó elégedetlenséget, majd kiégést, hogyan lehetne ezt a szindrómát megelőzni, illetve milyen tünetekre figyeljünk oda.
2025. március 20., 08:062025. március 20., 08:06
2025. március 20., 08:572025. március 20., 08:57
A romániaiak közel kétharmada (65 százaléka) úgy érzi, hogy nem teljesedik ki szakmailag, és nagyjából ugyanennyien a kiégést ( Burnout-szindrómát) tapasztaltak kollégáikon – derül ki egy friss felmérésből, amelyet a Reveal Marketing Research készített ezer válaszadó bevonásával. Ennek apropóján Szabó Krisztina Gabriella pszichoterapeutával beszéltünk arról, hogy a stabil, hosszan tartó elégedetlenség hogyan vezethet kiégéshez.
A kolozsvári szakember az okok közé sorolta a túl nagy, de akár a túl kis mennyiségű munkát – ez utóbbi esetben a stressz abból adódhat, hogy az ember haszontalannak érezheti magát. A túl sok munka, mely hosszan tartó, vagy ismétlődő megterheléssel jár, felboríthatja az egyensúlyt az életünkben, és a stressz, a kimerültség, a tehetetlenség, az ellenérzések vagy más, kihívást jelentő érzések, krónikussá válhatnak, főleg a megfelelő támasz hiányában.
például az egészségügyben dolgozók, vagy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévők esetében nagyobb az esélye annak, hogy kiégés alakuljon ki. A másik tényező lehet az egyensúly hiánya aközött, amit valaki nyújt és amit kap, akár anyagilag, vagy a munkavégzés nyújtotta elégtétel. Nagyon fontos, hogy az ember érezze, van értelme annak, amit csinál, ez védőfaktor lehet a kiégés ellen” – magyarázta a Krónikának a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező pszichoterapeuta.
Szabó Krisztina Gabriella szerint a stressz elkerülhetetlen, de vannak olyan megküzdési stratégiák, amelyek szinten tartják
Fotó: Facebook/Szabó Krisztina Gabriella
Hozzátette, szintén fontos a munkaközeg, a vezetőség stílusa, mert ha az ember úgy érzi, nincs figyelembe véve, nincsenek tekintettel rá, nincs lehetősége elmondani, hogy mire van szüksége, nagyobb eséllyel alakulhat ki a krónikus elégedetlenség, vagy aztán a kiégés. Mint kifejtette, sokan azt mondják, hogy a kiégés a munkahelyi stresszel függ össze, de valójában az élet egyéb területein is beszélhetünk kiégésről. „Selye János osztrák–magyar származású vegyész, belgyógyász, endokrinológus, akit a stresszkutatás atyjának tekintenek, azt mondta, hogy az egyetlen stresszmentes állapot a halál.
mert vannak olyan megküzdési stratégiák, amelyek segítenek az elkerülhetetlen minimálisra csökkenteni a stresszt, és olyanok is, amelyek fokozzák, ördögi köröket generálnak. Meg kell vizsgálnunk az okokat, és hogy mi az, amin tudunk változtatni és mi az, amin nem” – részletezte a kincses városi szakember.
A kiégés tünete lehet az érzelmi kimerültség, érdektelenség vagy a hatékonyság hiánya
Fotó: Pixabay
Szabó Krisztina Gabriellától azt is megkérdeztük, alapvetően mire figyeljünk, hogyan vehetjük észre magunkon a kiégés tüneteit. Mint mondta, három fő tünetkategóriáról beszélhetünk, az első az a fajta kimerültség, amelyik nem múlik el pihenéssel, fizikai, érzelmi és mentális fáradtság, kiürülésérzés. „Továbbá érdektelenség tapasztalható, s bár védőmechanizmusként ilyenkor az emberek megpróbálnak érzelmileg eltávolodni attól, ami túl sok stresszel jár, megterhelő, valójában ezzel eltávolodnak önmaguktól is, és attól, aminek értéke és értelme van számunkra. A harmadik tünetcsoport pedig a hatékonyság csökkenése vagy hiánya köré épül. Mindemellett, alvásproblémák vagy evésproblémák is jelentkezhetnek.
S ha azt érezzük, hogy a napi tevékenységünk nem lelkesít, értelmetlennek véljük, mindenképp jobban oda kell figyelnünk magunkra, hogy azonosítsuk, mi az ami segíthet újra megtalálni a miértjeinket és az energiánkat. Tanulságos, hogy az önkénteskedés például nagyon jót tesz a mentális egészségnek, mert akkor mi vagyunk azok, akik választjuk az adott tevékenységet, és minden bizonnyal azért, mert van értelme számunkra” – hívta fel a figyelmet a pszichoterapeuta.
Jóga, meditáció által is időt szánhatunk magunkra és belső világunkra
Fotó: Pixabay
A kiégés szindrómájának kezelésére is kértünk tanácsot Szabó Krisztina Gabriellától, aki szerint fontos már a megelőzésre hangsúlyt fektetni. „Igyekezzünk minél egészségesebb életstílust kialakítani, legyen meg az egyensúly a szakmai és magánélet között, illetve az élet különböző területei között, és
Sokszor hajlamosok vagyunk erre luxusként tekinteni, viszont egyáltalán nem az, vigyázzunk magunkra fizikai szinten (egészséges táplálkozás, mozgás, alvás) és a mentálhigiénére is figyeljünk. Van, akinek a relaxációs gyakorlatok, meditáció, jóga vagy egyéb formális gyakorlatok segítenek, de elsősorban az a lényeg, hogy tudjunk időt és energiát szánni arra, hogy magunkra és a belső világunkra figyeljünk egy lehetőleg kíváncsi és együttérző, támogató módon” – magyarázta a pszichológus.
Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a mentális és viselkedészavarok előfordulási gyakorisága Romániában – hívta fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a lelki egészség világnapja alkalmából kedden kiadott közleményében.
Hozzátette, emellett jelentős szerepük van a szociális kapcsolatoknak, hiszen nagyon sokat jelenthet, amikor egy barát meghallgat, ha bajban vagyunk, vagy csak egyszerűen velünk együtt örül, amikor jól vagyunk. „Én nagy híve vagyok a személyiségfejlesztő kurzusoknak vagy a terápiának, ahova nemcsak akkor mehetünk, ha nagy problémánk van, tekinthetünk akár mentális edzésként ezekre. Akármilyen tevékenységet végzünk, fontos, hogy tudjunk kapcsolódni hozzá, legyen értelme számunkra.
Ezért időnként tegyük fel magunknak a kérdést, hogy jó helyen vagyunk-e, itt szeretnénk lenni, hasznosnak érezzük magunkat és értékesnek-e a munkánkat, vagy azt a tevékenységet, amit végzünk, illetve érezzük-e, hogy mi is megkapjuk azt, amit keresünk ott. Nem utolsó sorban, kérjünk segítséget, ha szükségét érezzük” – javasolta Szabó Krisztina Gabriella.
A romániai igazgatók egyötöde nem választaná újra az igazgatói pályát, ha ismét döntéshelyzetbe kerülne – derül ki az UNESCO legfrissebb Globális Oktatási Jelentéséből (Global Education Monitoring Report).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!