Hirdetés

Heródes-játék, kéményseprők naptára: cipszer és magyar közösségek téli szokásai a Máramaros megyei Felsővisón

A karácsonyi éjféli misén idén is bemutatták a Heródes-játékokat a felsővisói római katolikus templomban •  Fotó: Zipser Forum - Viseu de Sus

A karácsonyi éjféli misén idén is bemutatták a Heródes-játékokat a felsővisói római katolikus templomban

Fotó: Zipser Forum - Viseu de Sus

Heródes-játék, újévi falinaptár ünneplőbe öltözött kéményseprőktől, farsangi tollfosztás – íme néhány szokás, ami a téli ünnepekhez kapcsolódott a Máramaros megyei Felsővisón. A településen élő kisszámú magyar és cipszer közösség feledésbe merült és máig élő hagyományairól Horzsa Zsófia, a településen működő Reményik-ház vezetője mesélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2023. január 02., 09:252023. január 02., 09:25

Régi óévbúcsúztató és újévköszöntő hagyományokat őriznek a mai napig a Máramaros megyei Felsővisón. A Máramarosi-havasok lábánál található hegyvidéki településen a többségi románok mellett magyar közösség is él, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia idején itt letelepült németek és a Szepességből származó szászok, azaz cipszerek leszármazottai is ragaszkodnak őseik szokásaihoz. A településen élőknek a téli ünnepekhez kapcsolódó hagyományairól, a régmúlt idők karácsonyairól, az óévi-újévi ünneplésről, vízkeresztről Horzsa Zsófia, a településen magyar kulturális központként működő Reményik Sándor-ház vezetője mesélt a Krónikának.

A nyolcvannyolc éves felsővisói asszony – akinek felmenői között Ausztriából ide telepedett németek is vannak – elmondta, a településen élők életében fontosak voltak a téli ünnepek, ugyanis az erdőkitermeléssel, faúsztatással foglalkozó közösségek a hideg idő beálltával visszahúzódtak a falvakba, és decembertől a tavasz kezdetéig a vallási ünnepeken kívül sok családi és közösségi eseményt tartottak.

Hirdetés

Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején idetelepedett cipszer közösség is fakitermeléssel, tutajozással, ácsmunkával és zsindelykészítéssel foglalkozott, innen mentek a „világba”, egészen Nagyszebenig.

Itt működtetett fűrészgyárat Pap Simon is, a faszállításhoz az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták – mesélte Horzsa Zsófia. Hozzátette, a cipszerek a városban, a Visó folyó túloldalán telepedtek le, a negyedet ma is Zipsereinak nevezik. Itt található házukon kívül szinte minden családnak volt kalibája a hegyekben is, a településre csak télvíz idején húzódtak le. A római katolikus vallású, német nyelvű közösség a 20. század közepére elmagyarosodott, majd ezt követően Németországba vándoroltak ki, akik pedig itt maradtak, nagyrészt elrománosodtak.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Heródes-játékkal emlékeznek ma is Jézus születésére

Ünnepi hagyományaikat nagyban meghatározták az egyházi előírások, ezenkívül az Osztrák–Magyar Monarchiából érkezett németektől is vettek át szokásokat. A karácsony esti szertartásnak mai napig része a napkeleti bölcsek és Heródes találkozását megjelenítő Heródes-játékok, a többszereplős, középkorból származó misztériumjátékot idén is előadták az éjféli misén a Szent Annáról és Szent Joákimról elnevezett római katolikus templomban – mesélte az idős felsővisói asszony.

Felidézte, hajdanán a fiatalok már november 1-jén, halottak napján elkezdték a készülődést a Heródes-játékokra, a temetőben gyülekeztek, osztották ki a szerepeket, a próbákat követően karácsony este házról házra jártak a színdarabbal

– volt olyan utca is, hogy két csoport járt az úgynevezett „kis- és nagybetlehemessel”. Ezenkívül kántálni is mentek a fiatalok, ez a szokás mai napig él még, nemcsak a cipszer, hanem más nemzetiségű közösségek körében is.

Mézes pálinka, rántott gríz és főtt kolbász

Horzsa Zsófia elmondta, Jézus születésének ünnepét követően már szilveszterre készülődnek a felsővisói cipszerek. Óév napján rendszerint elmennek „hálaadásra”, azaz a hatórai misére, ami régebb német és magyar nyelven zajlott, az utóbbi időben románul is elmondják az igehirdetést. A mise után otthon folytatódott az ünneplés, ilyenkor az asztalra kocsonya kerül, és főtt kolbász tormával. Szintén a menü részét képezi a karácsonyról megmaradt, kosarakban tartott aprósütemény, a desszertnek való rántott gríz, valamint a karamellizált cukorból készült mézes pálinka, de a házi bor és friss kúti víz is. Az ünnepi vacsora után virrasztva várták az új esztendőt, amit az éjféli harangok kongása is jelzett.

Január 1-jén kora reggel a rokonságból a legények, férfiak elindultak újévet köszönteni – ilyenkor fontos volt, hogy férfival találkozzon mindenki legelőször, ugyanis a női látogatók balszerencsét hoztak egész évre.

Zsóka néni elmondta, az 1940-es években még divatban volt a szokás, hogy a városban élő kéményseprők ünnepi ruhába öltözve köszöntötték az embereket, újév napján azoknál a házaknál, ahol dolgoztak, az ajtóhoz támasztották a kéménytakarításhoz használt kotrót, így kívánva sok szerencsét, illetve egy falinaptárt is ajándékoztak a ház népének.

Már csak néhányan emlékeznek a régmúlt időkre

A téli ünnepek vízkereszttel folytatódtak. Felsővisón nem jártak házat szentelni, hanem a templomból üvegben hoztak szentelt vizet, ami áldást hozott a házra. „A görögkatolikus közösség körében szokás volt, hogy a pap vízkeresztkor a csikorgó hidegben kiment a hívekkel a Visó folyóhoz, majd megszentelték a vizet, és egyéb szertartásokra is sor került” – mondta. Vízkereszt után a farsangot is megülték a felsővisóiak. Hamvazószerdáig nagy mulatságokat szerveztek, fánkot sütöttek, bálokat szerveztek, de a farsangolás mellett tollfosztást is, ugyanis sokan tartottak libát a városban, a toll nélkülözhetetlen volt a lányok kelengyésládájába való hozományok elkészítéséhez.

A cipszerek az erdőkitermeléshez az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták •  Fotó: mocanita-maramures.com Galéria

A cipszerek az erdőkitermeléshez az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták

Fotó: mocanita-maramures.com

Hozsár Zsófia elmondta, ezeknek a farsangi szokásoknak mára nyoma sem maradt, a magyar közösség létszáma elenyésző, a cipszerek is elmentek, vagy vegyes házasságok révén beolvadtak a többségi társadalomba, csupán néhány idős ember emlékszik vissza a régmúlt időkre.

A magyar közösség szokásainak és hagyományainak ápolásáért jött létre a 2000-es évek elején a Reményik Sándor Közművelődési Egyesület,

amelynek székhelye egy kétszázötven éves faház, amit a helyiek „csokoládéháznak” is neveznek – itt működtetnek kulturális programokat évente többször.

A cipszer közösség számára a Zipser Forum nevű egyesület szervez kulturális eseményeket, fesztiválokat és működtet német nyelvű újságot is.

A gyerekek számára is szerveznek hagyományőrző és -ismertető programokat Felsővisón, amire a Németországban élő cipszerek és azok leszármazottai is hazalátogatnak.

A Máramarosszigettől 65 kilométerre található Felsővisón a 2011-es népszámlálás adatai szerint 12687 lakosa volt, ebből 91 százalék vallotta magát románnak, 4,4 százalék németnek, és 2,8 százalék magyarnak, 0,4 százalék pedig romának. A lakosság 85,5 százaléka ortodox, 9,7 százaléka római katolikus, 0,3 százaléka pedig református volt 2011-ben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 06., szombat

Kökényes Néptáncegyüttes: két évtizede erősíti, összefogja a dicsőszentmártoni magyar közösséget

A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő együttes vezetőjével Fodor Sándor Józseffel beszélgettünk.

Kökényes Néptáncegyüttes: két évtizede erősíti, összefogja a dicsőszentmártoni magyar közösséget
Hirdetés
2025. december 06., szombat

Vaníliakrémmel és almás süteménnyel támadtak a brit koronára

Lezárta szombaton a rendőrség a londoni Tower egy részét, miután tiltakozók étellel kenték össze a brit korona kiállítási vitrinjének üvegét. A helyszínen négy embert őrizetbe vettek.

Vaníliakrémmel és almás süteménnyel támadtak a brit koronára
2025. december 05., péntek

Több mint kétezer ajándékot juttattak el a háromszéki gyerekekhez a Mikulás motoros segédei

Hetedik éve tartotta meg hagyományos Mikulás-napi motoros felvonulását Sepsiszentgyörgyön a Független Motorosok Egyesülete. A Mikulás motoros segédei idén is több mint 2200 ajándékcsomagot vitt a háromszéki óvodákba, bölcsődékbe és intézményekbe.

Több mint kétezer ajándékot juttattak el a háromszéki gyerekekhez a Mikulás motoros segédei
2025. december 04., csütörtök

Google-toplista: Nicușor Dan, Labubu és a pápaválasztás érdekelte leginkább a romániai internetezőket

A Google közzétette a romániai internetezők 2025-ös legnépszerűbb kereséseit. A toplistát politikusok vezetik, de új telefonok, a Squid Game sorozat, hagyományos báránydrob receptje és mesterséges intelligenciával kapcsolatos témák is szerepelnek.

Google-toplista: Nicușor Dan, Labubu és a pápaválasztás érdekelte leginkább a romániai internetezőket
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Drasztikusan nő az elhízás kockázata a korán okostelefont kapó gyerekeknél

Egy friss kutatás szerint a 12 éves kor előtt okostelefonhoz jutó gyerekeknél drámaian nő az elhízás, az alváshiány és a depresszió kockázata. A szakértők hangsúlyozzák, a túl korai okostelefon-használat komoly egészségügyi következményekkel járhat.

Drasztikusan nő az elhízás kockázata a korán okostelefont kapó gyerekeknél
2025. december 01., hétfő

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot

A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot
2025. december 01., hétfő

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap

Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap
Hirdetés
2025. november 29., szombat

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében

Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében
2025. november 27., csütörtök

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból

A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból
2025. november 27., csütörtök

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú

Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú
Hirdetés
Hirdetés