Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle

Erre a kérdésre kaptunk választ, amikor megnéztük a húsvét vasárnapján készült gólyacsatás felvételeinket. Arra lettünk ugyanis figyelmesek, hogy a fészekből elhajtott egyik gólya gyűrűzött volt. Addig nézegettük, nagyítottuk, élesítettük a felvételeket, míg meg nem találtuk azt a képkockát, amelyiken jól olvasható a gyűrű száma: a 7844-es.

Azonnal kinyitottuk azt a táblázatot, amelyikbe immár közel két évtizede vezetjük be a magyarfenesi gólyafészekkel kapcsolatos információkat, többek között a fészekben meggyűrűzött gólyák gyűrűszámait is. Meglepetésünkre ott szerepelt a szám a fészekben 2022-ben felnőtt gólyák gyűrűszámai között.

A 2022-es gólyagyűrűzésre dr. Szabó D. Zoltán biológus, a magyarfenesi gólyamegfigyelési projekt szakmai vezetője lehozta az egyik kisgólyát a fészekből az összesereglett gyermekek örömére. Ez kapta a 7842-es gyűrűt. Készült egy kép fent a fészeknél is, ahol a többi kisgólyát gyűrűztük. Ezen a 7844-es gólya látszik a gyűrűző kezében.

A Clujbird.ro oldalon a gyűrűzésről közölt hírbe azt írtuk:

Magyarfenesi gólyafészek: 28 gyűrű, három megfigyelés

A magyarfenesi gólyafészekre 2017 tavaszán szereltük fel az első gólyakamerát, és immár a kilencedik nyáron követhetők élőben a fészek történései a Clujbird.ro oldalon. Ez idő alatt a fészek meghatározó gólyája Leske volt, a tojó, akit már elég jól sikerült megismernünk. A kamerás megfigyelés első éveiben Leske érkezett vissza hamarabb az afrikai útról. Ő várta haza Miskát, a párját, akin nem sikerült olyan megkülönböztető jeleket azonosítanunk, mint Leskén. Később aztán Miska volt az első érkező. A tojót a hím gólyától a párzás idején lehet a leginkább megkülönböztetni. Ilyen esetekben ugyanis mindig a hím van felül.

2023-ban Bákó megyéből kaptunk hírt és fényképet a magyarfenesi gólyák egyikéről. Akkor Ruși-Ciutea település mellett, a Beszterce folyó partján kapta lencsevégre egy megfigyelő az egy évvel korábban gyűrűzött egyik magyarfenesi gólyát. Egy olyan csoport tagja volt, amelyhez két, Magyarországon gyűrűzött gólya is tartozott. A megfigyelő a Milvus Csoportot értesítette, amely továbbította az elküldött fényképet és az információt a Clujbird.ro oldal működtetőinek.

Az ornitológusok hosszú ideig úgy tudták, hogy a kisgólyák – miután felnőnek és elrepülnek Afrikába – három évig nem térnek vissza a szülőföldjükre. A gólyák ugyanis három év alatt válnak éretté a családalapításra, fészkelésre, fiókák nemzésére és kiköltésére. Az utóbbi években azonban egyre több esetben észlelnek egy-két éves gyűrűzött gólyákat a szülőföldjükön. A korábbi visszatérést bizonyítja a 7844-es bákói, és a 7250-es beszterce-naszódi észlelése is. A fiatal – még nem családos – gólyák általában nagy csapatokban töltik az időt a tavak közelében, nedves gyepeken. Ha 20-100 fős gólyacsapatokat látunk, ezeket minden bizonnyal fiatal, „kajtár” gólyák alkotják.

Idén minden másképp történik a magyarfenesi gólyafészekben

Az idei év nagyon másként alakult a magyarfenesi gólyafészekben, mint a korábbiak. Míg tavaly március 18-án egyszerre érkezett haza a gólyapár, és Leske már március 31-én letojta az első tojását, idén még mindig nincsen gólyapár és tojás a fészekben. Ugyan március 21-én idén is érkezett egy gólya a fészekbe, és 26-ától párja is került, valamiért elhagyták a fészket. A későbbi mozgások a fészek szomszédságában lakó megfigyelőnek is alig értelmezhetőek. Voltak éjszakák, amikor üresen maradt a fészek, másokon egy gólya, megint másokon pedig gólyapár éjszakázott a fészekben.

Annyi biztos, hogy a gólyák idei tavaszi vonulását erősen befolyásolta az április elején téliesre fordult idő. Az egész balkáni régiót elárasztó hideg levegő, a fagy közeli hőmérsékletek nem kedveztek a vonulásnak. A gólyák ugyanis úgy tudnak nagy távokat megtenni, hogy takarékoskodnak az energiájukkal. Megkeresik azokat a helyeket, ahol egy-egy sötétebb talajfolt fölött felfelé áramlik a meleg levegő, és az áramlatokat kihasználva körözve emelkednek a magasba, ahonnan aztán siklórepülésben hasítják az eget a következő meleg áramlatig. Így vitorlázva naponta akár 450 kilométert is megtehetnek. A borongós, fagyos időben azonban nem találnak meleg áramlatokat, ezért egy helyben várják az idő jobbra fordulását.

Ezek után nem meglepő, hogy a fészekcsaták kora is megkésett. A korábbi években is tapasztaltuk, hogy idegen gólyák akarnak a fészekre szállni. Ilyenkor a védők hangos kelepeléssel adják az érkezők tudtára, hogy itt semmi keresnivalójuk. Az elszánt védőket látván a legtöbb gólya már meg sem kísérli a leszállást. Miska nemcsak a fészket védte, hanem a területet is. Ha egy gólya egy közeli háztetőn, kéményen vagy villanyoszlopon telepedett le, ott sem maradhatott sokáig. A hím gólya odarepült, és elhajtotta. Amikor aztán tojások jelennek meg a fészekben, és a gólyapár kikölti a fiókákat, a támadások is elmaradnak. Az idegen gólyák megértik, hogy ez a fészek már foglalt.

Idén még nem érkezett el ez a pillanat. Van úgy, hogy hat-hét gólya köröz a fészek körül, próbálnak leszállni, majd ha valamelyiküknek sikerül, egymást is próbálják elzavarni.