Fotó: Sekler Travel
Júliusban tartották a szentábrahámi gyógynövényes kert nyílt napjainak nyolcadik kiadását, ahol a fűszer- és gyógynövények mellett az érdeklődők a Csíki család, illetve a kúria történetével is megismerkedhettek. Az ünnep kapcsán Csíki Emese, a kert gondozója a gyógynövények felhasználásáról, feldolgozásáról és a kertben végzett munka öröméről számolt be a Krónikának.
2022. július 31., 19:082022. július 31., 19:08
2022. július 31., 19:172022. július 31., 19:17
Csodakert-ünnep elnevezéssel szervezték a szentábrahámi gyógynövényes kert nyílt napjainak idei, nyolcadik kiadását, amelyre a vezetett kertséta mellett a szervezők tematikus előadásokkal várták az érdeklődőket, és a Csíki család történetével is megismertették a közönséget. Csíki Emese, a Hargita megyei településen található kert tulajdonosa és gondozója a Krónikának elmondta, a nyílt napok ötlete 2012-ben merült fel, amikor – átörökölve elhunyt párjától a kert működtetését – azt tapasztalta, hogy egyre több kíváncsi turista és magyarországi gyógynövény szakos diák érkezik hozzá kertlátogatásra. Mint mondta, kezdetben idegenkedett, és csak fokozatosan kezdett megbarátkozni az egyre több érdeklődővel.
Most már számomra is fontos, hogy megmutassam a vevőimnek azt a termelési és feldolgozási folyamatot, amit végzünk, hiszen így válunk igazán hitelessé” – magyarázta a kert működtetője, aki szerint napjaink élelmiszerpiaca nagyon zűrzavaros, és nehéz hiteles információkat szerezni a termékekről.
Csíki Emese
Fotó: Németh Deák Endre
Kezdetben a nyílt nap a kerti sétából állt, amely során a házigazda a növények feldolgozásáról és gyógyhatásairól mesélt, mára azonban az egészségmegőrzés témájához kapcsolódó ismeretterjesztő előadásokat is hallhatnak az érdeklődők. Az évről évre bővülő rendezvény előkészítésében és lebonyolításában Csíki Emesének segítsége is akad.
„Azok az emberek, akikkel korábban együtt dolgoztam, folyamatosan visszajárnak. Legtöbben azért jönnek segíteni, mert szeretnek a Csodakertben lenni, és hasonló gondolkodású emberekkel találkozni. Mindenkinek van egy személyes motivációja” – mesélt a bensőséges hangulatú esemény szervezési folyamatáról, amelyben néhány éve magyarországi egyetemekről érkező gyakornokok is részt vesznek.
Elmondta, az idei kiadáson 470 érdeklődő vett részt, ez még az a szám, amely nem zavarja meg a kert csendjét és nyugalmát. „Azok a látogatók, akik egész nap vagy a rendezvény teljes ideje alatt itt vannak, nagyon erős energiákkal töltődnek fel, mert figyelünk arra, hogy hasznos információkat kapjanak az egészségük megőrzését illetően. A tudás mellett az is fontos szempont, hogy megérezzék a kert varázsát, nyugalmát és azt a hangulatot, amit az autentikus székely gazdaság, a vidék és a növények sokasága áraszt” – emelte ki.
Mint mondta, a hagyományos fesztiválhangulatot is szeretnék elkerülni, ugyanis ezeken a rendezvényeken az emberek rendszerint annyira lestrapálják magukat, hogy napokig kell kipihenniük a fáradalmakat: ide inkább feltöltődni, megnyugodni, kisimulni várják a résztvevőket.
A gyógyfüveik titkait ismerhetik meg azok, akik ellátogatnak a szentábrahámi gyógynövényes kertbe
Fotó: Németh Deák Endre
Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kert iránt, hiszen a Csíki-kúriához tartozó területen a gyümölcsfáktól kezdve a vadontermő és termesztett növényekig rengeteg faj megtalálható. Csíki Emese elmondta, hogy a Magyarországról érkező gyakornok diákok egyik feladata a kert feltérképezése volt, illetve a korábbi, 62 növényből álló adatbázist frissítették, és több mint 100 fajt számláltak az idei felmérésen.
„Magam is meglepődtem a számon, bár valahol sejtettem, hiszen egy húsz évvel ezelőtti felmérés során kolozsvári diákok arra az eredményre jutottak, hogy Székelyföldön egy négyzetméter területen 600 növényfaj fordul elő” – ismertette.
Említést tett a kertben található vadontermőkről is, amelyek a patak határolta félszigeten találhatók. Mint mondta, az itt meghagyott, vadontermő növényzet kiemelten fontos területe a biokertnek, hiszen itt található az a biodiverzitás és biztonságot nyújtó övezet, ahol a vad növényzet és állatvilág meg tud maradni. Ezekről a területekről rendszerint akác-, bodzavirágot, csalánt, medvehagymát, komlót és szederlevelet szoktak gyűjteni. A sorok között található gyomnövényeket, például a lándzsás útifüvet, a pásztortáskát, a fekete nadályt, a tormát és a különböző galajfajtákat szintén begyűjtik.
Fotó: Sekler Travel
Ezenkívül többféle gyógy- és fűszernövényt is termesztenek – amelyeket mind-mind felhasználnak termékeik előállításához –, de a kert hátsó felében még így is marad hely egy pompázatos damaszkuszi rózsaültetvénynek, ahol damaszkuszi, francia és japán rózsák illatoznak a nyári időszakban. Termesztik ugyanakkor a gyógynövények sorából elmaradhatatlan zsályát és különféle mentafajtákat, de a moldvai sárkányfű, az ánizs- és a sima izsóp is megtalálható az ültetvények közt. A fűszernövények közül többek között a metélőhagymát és fokhagymát, a sarjadékhagymát, a kaprot, petrezselymet és lestyánt lehet megtalálni a kertben. Ez utóbbi néhány a hagyományos zöldségeskertekben is gyakrabban fordul elő.
Ami a teafüveket illeti, a citromfüvet és a mentát látja inkább elterjedni, mivel ezeket aránylag könnyű termeszteni.
„Annyira gazdag a környezetünk élővilága, és olyan sok gyógynövény van a környékünkön, hogy nagyon fontos a begyűjtéssel is foglalkozni. Véleményem szerint a zsálya nélkülözhetetlen a háztáji gazdaságban, hiszen nagyon erős gyulladáscsökkentő szer: valamennyi felső légúti gyulladást lehet vele gyógyítani” – hívta fel a figyelmet a kert tulajdonosa.
Fotó: Németh Deák Endre
A begyűjtést és a feldolgozást illetően kiemelte, lényeges, hogy a növények tiszta forrásból származzanak, és ne legyenek szennyezettek. Meglátása szerint a konvencionális gazdaságból származó teakeverékek, amelyek növényeit évente kétszer is permetezik növényvédő szerekkel, egy „kémiai koktéllal” érnek fel, amelyből a forró vízben a hatóanyagok mellett valamennyi méreganyag is kiázik – ezek pedig rákos megbetegedéseket és allergiákat okoznak. „Aki zöldséget és gyógynövényt termeszt a kertjében, ne vegyszerezzen. Ha anélkül nem tudja megoldani, inkább ne csinálja egyáltalán, hiszen árt vele a földnek, a víznek, a levegőnek és nem utolsósorban magának is” – hangsúlyozta.
Fotó: Németh Deák Endre
Annak kapcsán, hogy a gyógynövényeket hogyan lehet a különböző betegségek kezelésében, illetve gyógyításában használni, Csíki Emese elmondta, hogy leginkább azokban az esetekben alkalmazható, amikor olyan akut betegség áll fenn, amit a hagyományos orvoslás nem tud gyógyítani, csak kordában tartani a gyógyszerekkel. Az olyan betegségek esetében, mint például a magas vérnyomás, a gyomorsav-túltengés, az érszűkület és -tágulat, az asztma vagy az ekcéma a gyógynövényes teák kúraszerű használata segíthet a felgyógyulásban.
„A természettel való munka egy embert faragó tevékenység, amely az erényeket hozza elő. Fontos, hogy kellő türelmed legyen, amíg az adott növény kicsírázik, megnő, kivirágzik és megszárad. A kert megtanított következetesnek és türelmesnek lenni, hálásnak lenni azért, amit kaptam” – mutatott rá a kerttel és gyógynövényekkel való munka szépségére Csíki Emese.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Elvették az indonéz anyától öt hónapos ikreit, majd elhitették vele, hogy a babák meghaltak: a román férfi és indonéz élettársa 24 napig egy autóban tartotta a csecsemőket Bukarestben. Több év letöltendő börtön vár rájuk.
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!