
Fotó: Szente Cs. János
Nemsokára mintegy harminc, víz alatti kutatások iránt érdeklődő számára biztosít lehetőséget Szabó Jenő sepsiszentgyörgyi búvár, hogy valódi búvárfelszereléssel merülhessenek.
2014. november 10., 19:132014. november 10., 19:13
A régebben Cousteau kapitány csapatával is dolgozó kolozsvári születésű Szabó nemrégiben tartott előadást tapasztalatairól – a közönségből pedig sokan gyakorlatban is megismerkedhetnek a búvárkodás technikai részleteivel és rejtelmeivel.
Háromszék hírnevét öregbítette a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiköröspatakra költözött búvár azzal, hogy megalapította a helyi búváriskolát és a víz alatti kutatások központját, ezenkívül létrehozta nemcsak Románia, hanem egész Európa egyetlen búvártavát.
Szabó Jenő elmondta, több tízezer eurós beruházással egy olyan tavat létesítettek Dálnokon, amelyben halak úsznak, ahová májustól vízi növényeket is telepítenek, és természetes állapotában tartják majd: nem kezelik vegyszerekkel.
A kilenc méter mély tóban modern berendezések is helyet kapnak. Lehet benne filmezni, és ezzel egy időben a mélybeli történések kivetíthetőek a tó partján. Víz alatti beszélgetések, sörivóversenyek, esküvők és filmek helyszínéül is szolgálhat, rádióműsort is lehet majd a tó mélyéről sugározni. Az ezer négyzetméteres tó megépítésének hírére már nemcsak a búvártársadalom, de Hollywood is felfigyelt, érkeztek hozzá ajánlatok – számolt be a búvár.
Szabó Jenő, aki a NAUI Búvárszövetség romániai képviselője, többnyire már csak a búvároktatók tanítója, hosszú ideig az ipari búvárkodás felé fordította a figyelmét, így rendelkezik az egyébként rendkívűl költséges infrastruktúrával, felszerelésekkel.
Mintegy 30 éves búvárkarrierje elején tagja volt Jacques-Yves Cousteau közismert francia tengerkutató, felfedező, természettudós és filmkészítő csapatának is. Mint mesélte, a kilencvenes évek legelején, amikor geológushallgató volt, vizsgaidőszakban Bukarestből hívta fel telefonon egy nő, hogy Cousteau kapitány keresi. Ő diákcsínyt sejtett, és azt mondta a nőnek, hogy akkor inkább személyesen beszéljenek, következő nap fél tizenkettőkor várja kolozsvári lakásában. Igencsak meglepődött, amikor másnap valóban az ajtóban állt a híres Jacques-Yves Cousteau, ráadásul legénységével, és arra kérte, kísérje el őket kutatóútjaikra. Így aztán eléje tárult a víz alatti világ.
Élményei közt szerepel Callatis, a víz alatti város feltárása, a biztonságos merülés cápákkal, kommunikációja a delfinekkel és a tapasztalatok alapján kidolgozott, siketnémákat beszélni tanító módszer. Szabó Jenőről egyébként több dokumentumfilm is készült, többek közt a Discovery Channel forgatott róla filmet, s bár nemzetközi szinten közismert, szerény és szívesen mesél. 1993-ban nyitotta első búváriskoláját Kolozsváron, majd több ezer tanítvány kiképzése után hat évre Bukarestbe tette át a székhelyét.
Onnan költözött át 2009-ben a családjával Háromszékre, ahol egyre nagyobb a kereslet a búvároktatásra. Több százan végezték már el itt is tanfolyamait, de ennek az a lényege, hogy a sikeresen vizsgázó továbbra is merül, tanul és bejárja a világ tengereit, óceánjait – hangsúlyozza Szabó Jenő, aki büszkén sorolja szerte a világban dolgozó sikeres tanítványai nevét.
Kétségtelen, hogy nem olcsó mulatság a búvárkodás, de megéri – mondja. Tapasztalatai alapján az adrenalin, a meditálás, a fóbiák legyőzése vagy éppen a kíváncsiság tartja a búvárkodás bűvkörében az embereket. Jelenleg a kezdő búvárképzést a sepsiszentgyörgyi városi uszodában tartják, májustól pedig már a dálnoki tó is alkalmas lesz a merülésre.
Halasi Gábor barlangkutatóra emlékeztek
Táblát helyeztek el a karsztforrás mélyén a 30 éve merülés közben elhunyt nagyváradi barlangkutató búvár, Halasi Gábor emlékére. A legjobb romániai barlangkutató búvárnak tekintett Halasi 1984. november 11-én vesztette életét egy kutatóexpedíció következtében az Erdélyi-szigethegység legmélyebb karsztforrásában, amely a Sonkolyos dél-nyugati részén található. Tízfős barlangászcsoport emlékezett meg a hétvégén Halasiról – 50 méteres mélységben helyeztek el időtálló emléktáblát a tiszteletére. „Most 30 éve, hogy Halasi Gábor utoljára merült a karsztforrásba, ahonnan nem jutott élve a felszínre. Reméljük, hogy minden búvár emlékezni fog ily módon a nagyváradi barlangászra” – mondta Rajka Géza, a kolozsvári barlangkutató búvárkodás megalapítója.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
szóljon hozzá!