Elek apó szellemi és tárgyi örökségét őrzi a kisbaconi műemlék emlékház
Fotó: Benedek Elek Emlékház / Facebook
Benedek Elek emlékének, szellemi és irodalmi örökségének ápolására hívják fel a figyelmet csütörtökön, a magyar népmese napján, a nagy mesemondó születésnapján több erdélyi és magyarországi településen. A jeles napról a kisbaconi emlékházban is megemlékeznek – mondta el a Krónikának Bíró Boróka, a mesemondó ükunokája, aki Elek apó emlékének éltetéséről is beszélt.
2021. szeptember 30., 08:202021. szeptember 30., 08:20
A mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozását ünneplik magyar nyelvterületen ma, a népmese napján. A minden évben szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján tartandó esemény célja, hogy a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé – olvasható a Magyar Olvasótársaság 2005 tavaszán létrehozott programjának felhívásában.
A jeles nap alkalmából a népmesékhez, Elek apó örökségéhez kapcsolódó tevékenységeket szerveznek a nagy mesemondó egykori kisbaconi lakóházában is, mely múzeumként egész évben rendezvényekkel, tárlatvezetéssel várja a látogatókat – mondta el lapunknak Bíró Boróka, Benedek Elek ükunokája, egyetemi oktató, a múzeum egyik működtetője. Hozzátette, tavaly a pandémia miatt virtuális térben emlékeztek meg
Ez alkalomból ingyenesen látogatható a patinás, késő klasszicista stílusban épült házban működő múzeum, amelyben Elek apó eredeti bútorai, használati tárgyai, könyvei, levelei is helyet kapnak. Ezenkívül a Mesélő Háromszék programsorozat keretében meggyújtják a mesemécsesek lángjait, A csillagszemű juhászt hallhatják a gyerekek Benkő Éva tolmácsolásában, majd bemutatják a Buták versenye című, Benedek Elek művei alapján készült bábelőadást a Cimborák Bábszínház és a Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány közreműködésével – részletezte Bíró Boróka.
Fotó: Benedek Elek emlékház
A műemlékké nyilvánított Benedek Elek-emlékházat magánmúzeumként működtetik a mesemondó leszármazottai, ezzel is hozzájárulva Elek apó emlékének, szellemi és irodalmi örökségének ápolásához, éltetéséhez. Bíró Béla és az író dédunokája, Bíró Enikő vállalták Benedek Elek eszmei, irodalmi és tárgyi örökségének ápolását, tették ezt szívvel, lélekkel, nagy odaadással és kellő szakértelemmel hosszú éveken keresztül, ebbe a munkába kapcsolódnak be ők is nővérével, Bíborkával – mondta el Bíró Boróka. Megjegyezte, a pandémia idején a múzeum rendezvényei szüneteltek, így ők is több időt fordíthattak az emlékház tatarozására, udvarának szépítésére.
Nemsokára következik az angol és román nyelvű hanganyagváltozatok megírása és rögzítése, ez annál is inkább indokolt, mivel évről évre több a román anyanyelvű, illetve más nemzetiségű látogató – tette hozzá az ükunoka. Elmondta, az előző évek nyári periódusában tapasztalt forgalomhoz képest átalakult a múzeumba látogató vendégek korösszetétele, csoportlétszáma. „Ez elsősorban annak tudható be, hogy a magyarországi nyugdíjas turistacsoportok idén nem vállalták az idevezető hosszú utat, így vendégeink átlagéletkora jellemzően alacsonyabb, családi vagy baráti csoportokban nagyrészt romániai turisták voltak kíváncsiak Elek apó hagyatékára” – jegyezte meg Bíró Boróka.
A múzeum programjaival a virtuális térben is jelen van.
Decemberben ünnepi műsort is szerveztek az online térben Kisbaconi karácsonyok címmel, ahol Benedek Elek karácsonyi vonatkozású műveiből olvastak fel, családi szokásaikról, személyes történetekről meséltek az érdeklődőknek – mondta Bíró Boróka. Hozzátette, hasonló jellegű programokat a jövőben is terveznek, mivel fontosnak tartják Benedek Elek emlékezetének, a nagy mesemondó eszmei, irodalmi és tárgyi örökségének ápolását.
Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án, ott is hunyt el 1929. augusztus 17-én. Újságíró, író, országgyűlési képviselő volt, a nagy mesemondóként ismeri nevét a nagyközönség. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba, és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!