Fotó: Barabás Ákos
A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus kedden.
2024. január 09., 15:292024. január 09., 15:29
A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet.
2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991–2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850–1900-as, iparosodás előtti szintnél.
Az MTI által szemlézett jelentés szerint 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet. A tavalyi év napjainak közel fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.
Megjegyezték: 2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete elérte a 14,22 Celsius-fokot, ami 0,85 Celsius-fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét. A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius-fok volt, ami 0,88 Celsius-fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos hűmérsékletet.
valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét és 1,78 Celsius-fokkal az 1850–1900 közötti időszak decembereinek átlagát.
A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat, nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt – írták. Kiemelték: a földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el.
amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott – jegyezték meg.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb.
Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál, ugyanakkor 0,17 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2020-ban, az eddigi legmelegebb európai évben. Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett.
A 2022. december és 2023. február közötti időszak 2022-őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius-fok volt, ami 0,83 Celsius-fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius-fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában, noha mindössze 0,03 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint 2020 azonos időszaka – derül ki európai unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának jelentéséből.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az EU műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Minden idők legmelegebb évének bizonyult a 2023-as Románia történetében, és karácsonykor sem mértek még magasabb hőmérsékletet a tavalyinál az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!