Zsigmond Zoltán: egyedül nem megy

– Mennyire elégedett a külföldi betoncsíkokon lebonyolított RoSBK magánbajnokságban elért idei eredményeivel? Mennyiben sikerült megvalósítani a szezon eleji célkitűzést?
– Úgy gondolom, hogy mind egyéni, mind csapateredményt tekintve jó évet tudhatok magam mögött, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a teljesítményt illetően nem lehetett volna ennél jobb is. Az egyéni versenyben elért negyedik helyezés jó, viszont az endurance-bajnokságban szerzett ezüst felülmúlta előzetes várakozásainkat.

– Akárcsak a 2008-as idényben, most is kevésen múlt a pódium. Mi az, amire még szükség lenne legalább a harmadik helyhez?
– Elsősorban sokkal több pályaedzés kellene, ugyanis az idei szezonban gyakorlatilag egyszer sem volt lehetőségem a versenyek közötti pályázásra. A fizikai felkészülést nagyon komolyan vettem, napi edzéstervemben volt a biciklizés, szaladás és az úszás, viszont – anyagi nehézségek miatt – kimaradt a legfontosabb, a pályán való felkészülés, motorozás. Ugyanakkor egy sokkal erősebb motor is sokat segített volna, egy jobban felszerelt, újabb motorral még jobb eredményeket lehetett volna felmutatni.

– Tervez a közeljövőben motorcserét?
– Ez még nagyon sok tényező függvénye. Mindenképp jó lenne lecserélni, és amennyiben ez megtörténik, szintén Suzukira esne a választás, mert én is és a szerelőm is megszoktuk már ezt a márkát.

– Visszatekintve a 2009-es szezonra, számára melyik volt az idény legemlékezetesebb pillanata és miért tekinthető annak?
– Nagyon sok szép emlék maradt az idei bajnokságból, de a legemlékezetesebb mégis az utolsó, a görögországi Szerreszben rendezett futam első versenye volt, ahol a száraz pályán a román versenyzők között első helyen végeztem, magam mögött hagytam az idei bajnokot, Ionuţ Mistodét és az idei bajnokságot második helyen záró Liviu Dumitrescut is. Nem véletlenül hangsúlyoztam ki az időjárási viszonyokat, mert esős pálya esetén kiszámíthatatlan, előreláthatatlan dolgok következhetnek be, és némi szerencsével bárki végezhet elöl vagy mindenképp előrébb.

– Összehasonlítva a tavalyi és az idei szezont, történtek változások a rendezvény szervezését, lebonyolítását, illetve a résztvevők számát illetően?
– Idén nagyon sok „új arc”, gyors kezdő pilóta állt a rajtvonalhoz, a román profi pilótáknál pedig javultak a köridők. Egyes futamokon nagyon gyors külföldi versenyzők is beiratkoztak, de úgy gondolom, hogy sikerült tartani velük is az iramot. A szervezők pedig idén is mindent megtettek, hogy növeljék a rendezvény színvonalát, még akkor is, ha a jelenlegi gazdasági helyzet miatt több szponzor is visszalépett.

– Miként válhatna a RoSBK magánbajnokság hivatalos bajnoksággá?
– Ez csak akkor valósulhatna meg, ha a RoSBK-bajnokság rendezői – akik már két év alatt bebizonyították szervezői profizmusukat – meg tudnának egyezni a Román Motorkerékpáros Szövetséggel (FRM), hogy engedjék át nekik a nemzeti bajnokságok rendezési jogát. Ugyanis a szövetség által szervezett nemzeti gyorsasági futamok többségének jelenleg is a lerobbant, lepusztult, siralmas állapotban levő hazai repterek adnak otthont, az egyes futamok a biztonsági előírások betartása nélkül, nagyon amatőr szinten zajlanak, és ezt tükrözi a résztvevők szerény létszáma is.

– Egyéni szempontból miben volt nehezebb az idei szezon?
– Azt kell hogy mondjam, hogy a jelenlegi válság miatt nemcsak nekem, hanem mindenkinek sokkal nehezebb éve volt, ugyanis ez egy olyan sportág, ahol nagyon nagyok a költségek, nagyon sok pénzre van szükség, hogy megfelelő módon – például új gumikkal – állhass a startvonalhoz.

– Mekkorára rúg egy szezon költségvetése?
– Ez nagymértékben függ attól, hogy milyen szinten űzöd. Ha kezdő vagy, akkor kisebb összegből is ki lehet jönni. Azonban a profiknál már jóval több pénzre van szükség, ugyanis hatványozottan megnőnek a költségeid. Az összes futamon való részvételhez szükséges minimum a 10 ezer euró, de ha eredményeket is akarsz, akkor ez az összeg 15–20 ezer euró között mozog. Nekem idén szerencsém volt a szponzoraimmal, de így is az összeg egy részét saját erőfeszítésből fedeztem.

– Szintén az idei szezonban alakított saját csapatot TEAM33 név alatt. Mekkora a szerepe és az eredményekhez való hozzájárulása a csapatnak egy technikai sportág esetében?
– Ez egyéni sport, de egyedül nem lehet semmit se csinálni. Mint minden sportban, itt is hatalmas szerepe van a csapatnak, a sikerhez nem elég egy ember: a pilóta. Van a versenyző, aki mögött egy komoly stáb áll: szerelő, designer, menedzser, szervező és persze nem utolsósorban a szponzorok. Akkor jönnek a sikerek és a jó eredmények, amíg ez a hármas egyensúlyban van. Ha egyik pillér meginog, kiesik, onnan kezdve nem lehet jó eredményt elérni. Én nagyon szerencsésnek tudhatom magam, mert ebben a szezonban sikerült az egyensúlyt megteremtenem. És azt is elmondhatom, hogy nagyon sok esetben az eredményemet a szerelőmnek, Halász Zsoltnak köszönhetem, akinek sikerült közel tökéletesen beállítani a motoromat.

– Milyen tervekkel vág neki a 2010-es szezonnak? Milyen bajnokságban, bajnokságokban indul majd és milyen eredménnyel lenne elégedett a jövő idényben?
– Mint minden idényben, most is arra törekszünk, hogy minél nevesebb, rangosabb és keményebb bajnokságokban induljunk. Amennyiben jövőre is megrendezik a RoSBK-bajnokságot, mindenképp ismét elindulunk. Ha nem, akkor a költségvetésünk függvényében az Alpok–Adria gyorsaságimotoros-bajnokságon, valamint egy magyarországi bajnokság egyes futamain szeretnék részt venni.

Szerző: Kelemen Botond