Vívásmentés az olimpiai utókornak

„A kilencvenes évek második felében érkeztek az első jelzések: ha nem sikerül látványosabbá, a tévétársaságok számára eladhatóbbá, a közönség számára pedig érthetőbbé tenni a vívást, könnyen előfordulhat, hogy lekerül az olimpiák programjáról. S mivel mindez Juan Antonio Samaranchtól, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökétől származott, nem lehetett félvállról venni” – jelezte az egykori olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes Pap János, mi is indította el a reformokat a vívásban.

Előadásából az önkritika sem hiányzott – elismerte, a sportág képviselői számára még a nyolcvanas években is mellékes szempont volt a versenyek látogatottsága, a lebonyolítási rendszerben pedig tényleg csak a szakmabeliek voltak képesek eligazodni. Nem volt ritka, hogy egy hatalmas sportcsarnokban ötven páston zajlottak egy világverseny selejtezőkörei, esélyt sem kínálva a nézők tájékozódására.

„Kétségtelenül lépnünk kellett, s egyik első teendőnk az volt, hogy a találatokat minél egyértelműbben jelezni tudjuk – mesélte Pap János. – Első lépésként a találatjelző lámpákat beépítettük a pástok oldalába, s a felvillanó fények már sokat segítettek a nézőknek a mérkőzés történéseinek követésében.

Másik fontos, mondhatni úttörő újításunk a videobíró bevezetése volt, amelyet azóta több más sportág is átvett. Ez lehetőséget ad a zsűrinek, hogy a vitatott találatokat lassítás mellett elemezze, a sportolóknak pedig, hogy jelezzék, ha úgy érzik, igazságtalanság érte őket. Ily módon sikerült a korábbiakhoz képest 10-15 százalékra mérsékelni a véletlenszerű, vagy éppen gyanús bírói tévedések számát.”

Pap János egyik legnagyobb büszkeségének a londoni olimpián bevezetett újítást, a pástokat találat esetén körülfutó fénysávok rendszeresítését nevezte, amelyek hatalmas mértékben megdobták a mérkőzések körítésének látványosságát. A találatok ugyanakkor azonnal megjelennek a hatalmas plazmaképernyőkön, akárcsak a videobírós elemzések, ami a sportág minél teljesebb átláthatóságát igyekszik biztosítani.

Ezt a vonalat erősítette a nemrég rendezett budapesti világbajnokság is, ahol immár a nézőtér előtt elhelyezett két-két pást, illetve a csarnok közepén pedig kiemelt döntős pást kínálta a már-már revüszerű látványosságot. A sportág érthetőségének és nézhetőségének növelését célzó technikai bravúrok mellett Pap János a vívás mezőnyének szélesítését is fontosnak tartja: mint mondta, számára a budapesti vb egyik legnagyobb elégtétele az volt, hogy egy szenegáli vívó is a legjobb 64 közé került.

„Most a birkózás van hasonlóan veszélyeztetett helyzetben, mint mi voltunk 15 évvel ezelőtt. A lobbizáson túl igyekszünk minden tapasztalatunk átadásával segíteni az egyik leghagyományosabb sportág olimpiai megmaradását” – jelentette ki Pap János.