Új versenyszámok, látványos helyszínek Szocsiban

Vitatott pályázat, óriási költségek

Szocsi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (MOB) 2007-ben Guatemalavárosban tartott közgyűlésén nyerte el a 22. téli olimpia rendezési jogát. A Fekete-tenger partján fekvő orosz üdülőközpont az ausztriai Salzburgot és a dél-koreai Pjongcsangot előzte meg – utóbbi „nem adta fel”, és 2018-ban vendégül láthatja a téli sportok legjobbjait.

Az olimpia Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy álma volt, aki személyes részvételével hitelesítette az orosz pályázatot a NOB 109. közgyűlésén. A Fekete-tenger partján fekvő város olimpiai ambicíóit ugyanakkor már nagyon hamar többen támadták. Az ellenzők azzal érveltek, hogy Oroszországban egyetlen olyan hely van, ahol télen nincs megfelelő mennyiségű hó, és ez éppen Szocsi. Bár úgy tűnik, lesz elég hó a játékok idején, a magas kivitelezési költségek miatt ellenzéki politikusok folyamatosan bírálták a szocsi szervezőbizottságot.

Az eredeti pályázatban ugyanis 12 milliárd dollárra becsülték a téli olimpiai játékok rendezési költségeit, és az oroszoknak öt évük volt, hogy a szükséges infrastruktúrát kiépítsék. Szocsi esetében nemcsak a sportkomplexumokról van szó, hiszen az új vízelvezető csatornák miatt több új hidat kellett építeni, de a városban és környékén új közlekedési csomópontokat, 365 kilométer új utat és 50 kilométer autópályát, valamint 50 km vasutat is építettek.

Minden idők legdrágább téli olimpiája lett volna akkor is, ha maradnak az eredeti összegeknél, de a kivitelezési nehézségek és a korrupció miatt négyszeresére duzzadt az olimpia költségvetése, amely már meghaladta az 50 milliárd dollárt.

A szocsi olimpia helyszínei

A félelmek tehát nem igazolódtak be, hiszen a beszámolók szerint Szocsiban és környékén rengeteg a hó. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a tenger partján felvő Szocsiban a fedett versenyeket rendezik, míg a havas számokat a várostól 60 kilométerre található Krasznaja Poljana település közelében bonyolítják le, amely magasan a tengerszint felett van.

A legtöbb néző befogadására a Fist, a Központi Stadion alkalmas, ahol 40 ezer ember előtt zajlik majd a nyitó és záró ünnepség. A létesítmény a Kaukázus nyugati hegyvidékén található Fist csúcsról kapta a nevét, a későbbiekben a 2018-as labdarúgó-világbajnokság helyszíneként is szolgál. Az üveg tetőszerkezet kagylót formáz, és északi irányból nyított, így a lelátóról is meg lehet csodálni a Krasznaja Poljana hegyvidéket.

A jégkorongtornát két helyszínen, a Nagy és a Kis Jégarénában rendezik. A külsőre egy megfagyott esőcseppre hasonlító Nagy Jégaréna napsütéses időben olyan, mintha valóban jégből lenne. Az olimpia rövid pályás gyorskorcsolya- és műkorcsolya-versenyeinek otthont adó Jégpalota viszonylag hamar elkészült, így a szervezői bizottságnak az előversenyek során ideje volt felmérni, hogy mivel lehetne még jobban kiszolgálni a közönséget. Az Adler Arénában a gyorskorcsolya legjobbjai harcolnak majd az érmekért, míg a curlingtornát a Jégkockában rendezik.

A Szocsitól 60 kilométerre fekvő Krasznaja Poljana település körzetében öt komplexumot építettek az olimpiára. A Rus Ski Gorki Síugrócentrumban a síugrás és az északi összetett érmei találnak gazdára. Tízezer állóhellyel és ezer ülőhellyel várja a szurkolókat a Sliding Szánkóközpont, ahol a bob, szánkó és szkeleton legjobbjai mérik össze tudásukat. A pályakomplexumot eredetileg máshová tervezték, de az olimpia áthúzta a döntéshozók számításait.

Az alpesisí-versenyeknek otthont adó Roza Hutor alpesi pálya építése nyolc éven keresztül tartott, de a végeredmény impozáns lett. Mivel a szurkolók számára külön pályákat nyitnak meg, az egyik legnépszerűbb helyszín lehet. A síakrobaták és a hódeszkások a Roza Hutor Extrém Parkban versenyeznek, míg a sífutók és sílövők versenyeinek a 2013-ban befejezett Laura Biatlon- és Síkomplexum ad otthont.

A hölgyek is repülhetnek

A téli olimpiák történetében február 11-én új fejezet íródik, hiszen ekkor mutatkozik be az ötkarikás játékokon a női síugrás. A részvételért régóta küzdő síugró hölgyek normál sáncon mutathatják meg tudásukat. Az előző olimpiákhoz hasonlóan Szocsiban is 15 sportágban versengnek a legjobbak, de a versenyszámokat tekintve – a vancouveri 86-hoz képest – ezúttal 98 számban hirdetnek bajnokot.

Az oroszországi ötkarikás porgram tehát 12 számmal bővült: a női síugrás mellett a férfi és női síakrobaták félcső és slopestyle stílusban, a hódeszkások pedig férfi és női párhuzamos szlalomban, illetve slopestyle-ban is bizonyíthatnak. Emellett bemutatkoznak a sílövők vegyes csapatai bemutatkoznak, valamint a szánkósok és műkorcsolyázók csapatversenyei is.

A sportági leosztást tekintve a gyorskorcsolya és a sífutás avatja a legtöbb bajnokot, szám szerint 12-12-t, míg a jégkorong és a curling a legkevesebbet.

A szocsi olimpia helyszínei:

Fist vagy Központi Stadion – nyitó és záró ünnepség (40 000 néző)

Nagy Jégaréna – jégkorong (döntők, 12 000)

Sajba Aréna, Kis Jégaréna – jégkorong (7000)

Iceberg, Jégpalota – rövid pályás gyorskorcsolya, műkorcsolya (12 000)

Ice Cube, Curling Aréna – curling (3000)

Adler Aréna – gyorskorcsolya (8000)

Krasznaja Poljana

Laura Biatlon- és Síkomplexum (7500)

Roza Hutor Extrém Park – síakrobatika, hódeszka (4000)

Roza Hutor Alpesi Pályák – alpesi sízés (7500)

Sliding Szánkócentrum – bob, szánkó, szkeleton (5000)

RusSki Gorki Síugrócentrum – síugrás, északi összetett (7500)

A szocsi olimpia sportágai (zárójelben a versenyszámok): alpesi sí (10), sílövészet (11), bob (3), sífutás (12), curling (2), műkorcsolya (5), síakrobatika (10), jégkorong (2), szánkó (4), északi összetett (3), rövidpályás gyorskorcsolya (8), szkeleton (2), síugrás (4), hódeszka (10), gyorskorcsolya (12).