Olimpiai centenáriumot ünnepelnek Romániában

Idén ugyanis immár tíz éve annak, hogy az országban elindult az ötkarikás mozgalom, a hazai sportolók pedig mindezidáig összesen 88 arany-, 94 ezüst- és 120 bronzérmet gyûjtöttek, és számos klasszis versenyzõ jutott a viadalok döntõjébe. Köztük a kolozsvári Ráduly-Zörgõ Éva, aki gerelyhajítóként három olimpián is részt vett: 1972-ben Münchenben, 1976-ban Montréalban, 1980-ban pedig Moszkvában képviselte Romániát.

„Román is voltam meg magyar is. Úgy szerepeltem, mint Romániában élõ kisebbség képviselõje, megmaradtam magyarnak. Soha nem is kérték tõlem, hogy változtassak a nevemen, vagy hogy románosodjak el” – magyarázta a Krónikának a korábbi többszörös országos és Balkán-bajnok, Európa-válogatott, Európa-kupa-gyõztes és egyetemi világbajnok atléta. Meglátása ugyanis, hogy ez a centenárium közös ünnep, ugyanakkor az olimpia szellemisége némiképp átalakult az elmúlt idõszakban.

Miközben számára az olimpia még egyet jelentett a becsületes küzdelemmel, a harccal, a kemény munkával, ma úgy érzi, hogy az anyagi haszon került elõtérbe. „Nyilván nem lehet a gyémántligához hasonló pénzdíjas versenyekkel összehasonlítani, de összekapcsolódik” – mutatott rá a COSR etikai bizottságában két évig tevékenykedõ sportoló. Bár õt – a korábbi évekkel ellentétben – most nem hívták meg a centenáriumi ünnepségre, bevallása szerint ezt nem sérelmezi, természetesnek tartja, hogy az érmeseket helyezik elõtérbe.

Ráduly-Zörgõ Éva legjobb eredményét a moszkvai olimpián érte el, ahol hetedikként zárt. „Esélyesként indultam, így bár döntõbe jutottam, nyilván csalódást jelentett a helyezés” – emlékezett vissza. Pedig akkor alighogy hazatért a viadalról, itthon megdobta azt a távot, amellyel az oroszországi játékokon aranyérmes lett volna.

Románia jelenlegi atlétikai keretét illetõen „sötétnek látja a jövõt”. „Felnõtt viszonylatban nagyon leromlott a szint. A sportág menedzselése sem mûködik jól” – szögezte le a veterán Európa-bajnok gerelyhajító. A sporttevékenységéért érdemrendet kapott Ráduly szerint a probléma, hogy iskolai szinten nem helyeznek kellõ hangsúlyt az atlétikára, pedig ezt már kicsi korban kellene megszerettetni, hogy legyen mibõl építkezni. A közönség is elfordult a sportágtól, legutóbb Kolozsváron például szinte üres lelátók fogadták a nemzetközi bajnokságot, holott akár még a tanfelügyelõséggel együttmûködve gyermekcsoportokat is ki lehetett volna vinni a küzdelmekre.

Meglátása, hogy bár az európai és világszinten elért eredmények valóban nagyon magas szintre jutottak, így valóban nehéz újabb rekordokra számítani, de a folyamatosan fejlõdõ eszközök és edzési módszerek még mindig engednek teret a továbblépésre. Az olimpiai centenárium alkalmával különben a bukaresti metrótársaság olimpiai bajnokokról nevezte el állomásait – köztük a tornász Szabó Katalinról – és támogatást nyújt a biztosság „szponzorgyûjtõ” kampányában is.