Nagyváradon járt a NOB elnöke

Sportolók, egyetemi tanárok, különbözõ sportszövetségek elnökei, alelnökei fogadták a NOB elsõ emberét az egyetem Aula Magnájában. A biztonsági elõírások annyira szigorúak voltak, hogy a csordultig telt nagyteremben még azoknak sem volt szabad felállniuk a helyükrõl, akik televíziók számára filmeztek vagy újságoknak fotóztak. A szabályokat persze szinte lehetetlen volt betartani, az esemény végéhez közeledve az egyre türelmetlenebb fotósok és operatõrök egyre közelebb húzódtak a prezídiumhoz, az utolsó felszólalót pedig már szinte minden oldalról körbevették.

A magas rangú meghívottat Cornel Antal egyetemi rektor köszöntötte, hosszasan ecsetelve az általa vezetett felsõoktatási intézmény érdemeit. Rogge-nak a tegnapi már a huszonegyedik díszdoktori címe, nem számítva a többtucatnyi egyéb elismerést, amelyet különbözõ intézményektõl kapott, illetve számos díszpolgári címét a világ minden sarkában, szülõhazájától, Belgiumtól Urugauyon át egészen Dél-Afrikáig. A váradi egyetem testnevelési karának dékánja, Octavian Bâc laudációjában részletesen kitért minderre, bár hangja remegett az izgalomtól.

Rogge köszönõbeszédében elsõsorban arra tért ki, mennyire fontos a sportszervezetek és az oktatási intézmények közötti minél szorosabb együttmûködés, hiszen õ maga a sportot az egyik legjobb nevelési eszköznek tartja. Szerinte emberi értékeket, egymás tiszteletét és elfogadását, valamint saját egészségük megõrzését is megtanulják a diákok a testmozgáson keresztül, ezért, mint fogalmazott, a sportpálya épp olyannak tekinthetõ, mint egy osztályterem.

Az egészséges életmódra való nevelés pedig meglátása szerint ma fontosabb, mint valaha, hiszen a fiatal nemzedékben kialakult egy nagyfokú képernyõfüggés, ami a mozgás elhanyagolásához és az elhízáshoz vezet. A díszdoktori oklevél átadása után Octavian Moraru, az Országos Olimpiai Bizottság elnöke kapott díszoklevelet. Az ünnepélyes pillanatokat az egyetem kórusának éneke kísérte: a felsõoktatás klasszikus himnuszát, a Gaudeamust énekelték.

Az egyetem új épületszárnyában, a könyvtárépület negyedik emeletén nyitották meg hivatalosan azt a kutatóközpontot, amelyben az emberi teljesítõképességet mérik majd. Cornel Antal rektor megígérte, hogy a központ hû lesz az olimpiai szellemiséghez, Rogge pedig támogatásáról biztosította az intézményt.

Jacques Rogge-ot 2001-ben választották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, miután nemcsak
eredeti szakmájában bizonyított –, sebészorvosi végzettsége van – hanem a sport terén is megmutatta képességeit. Három olimpián vett részt vitorlázóként, miközben hazájában tizenhatszor nyerte el a bajnoki címet ebben a sportágban. Alig tízperces nagyváradi sajtótájékoztatóján a sportvezetõ elmondta: hatodjára jár Romániában, NOB-elnökként többször is találkozott a hazai bizottságok soros elnökeivel. Mint hangsúlyozta, kétnapos romániai programja nagyon sűrű, az államelnökkel szerdán találkozik, és megnézi az országos olimpiai bizottság jövendõ székhelyét.

A Krónika azon kérdésére, hogy lehet-e Romániának esélye nyári olimpiai játékok megszervezésére, azt mondta, nem tud egyenes választ adni, mert nem ismeri közelrõl az ország sportinfrastruktúráját. De 2013-ban Románia – Brassó környékén – ifjúsági téli olimpiát szervez, ez pedig szerinte fontos lépés az olimpiai világba kerüléshez. Rogge azt is elmondta, hogy bár a világ minden részérõl, több kontinensrõl is várakoznak sportemberek a NOB-tagság elnyerésére, úgy véli, Romániának igen komoly esélye van, hogy képviselõt delegálhasson oda. Elmondása szerint az olimpiai bizottság mindenképpen figyelembe veszi, hogy Romániának nagyon nagy olimpiai hagyományai vannak. Jacques Rogge a sajtóértekezlet után azonnal a reptérre indult, hogy már estére Bukarestben lehessen.