Mégis helyzetbe hozzák a hazait: 5+6-os szabályt vezet be a román fociszövetség

– ismertette a szövetségi vezető, azt is megjegyezve, hogy közben Európa-szerte egyre jobban odafigyelnek erre a korosztályra.

Burleanu arra is kitért, milyen következményekkel jár, ha egy csapat nem tartja be az új szabályt: pénzügyi szankciót alkalmaznak, mégpedig az európai szövetségtől (UEFA) és a kormánytól érkező támogatások visszatartásával. „Szolidaritási kifizetésekre azok az első és másodosztályos klubok jogosultak, amelyek nem jutnak az európai kupasorozatok csoportköreibe, és utánpótlás-nevelő akadémiájuk a legjobb 20-ba tartozik. 2024-ben ezek a kifizetések 2,5 millió eurót tesznek ki. Ha nem tartod be az 5+6-os szabályt, a pénzek nem érkeznek” – fejtette ki a sportvezető.

Tehát amint az FRF későbbi, részletes tájékoztatásából is kiderül,

Ugyanis ezek kapják az említett szolidaritási támogatást az UEFA-tól, és az FRF most erre hivatkozva kötelezi őket arra, hogy legalább öt hazai nevelésű játékost szerepeltessenek – jobban mondva olyan futballistát, aki jogosult a román válogatott mez viselésére, tehát a külföldi klubokban nevelkedett román állampolgárok is beszámítanak.

Ha az említett romániai együttesek nem felelnek meg az új rendeletnek, akkor az európai támogatással egyenlő pénzbüntetést kapnak, függetlenül attól, hány mérkőzésen vétettek a szabály ellen. Az így „behajtott” pénzt azon három klub között osztják szét, melyek megfeleltek az 5+6-os szabálynak, és a legjobb helyezéseket érték el a Liga 1-ben (miközben akadémiájuk a legjobb 20 között található). Aztán a rá következő idényben emelnek a téten: már 6 játékosnak kell hazai „minősítése legyen”. Az FRF ugyanakkor megjegyzi: a jelenleg is érvényben lévő U21-es szabály (legalább egy hazai nevelésű 21 év alatti játékosnak végig a pályán kell lennie) nem változik.

Bár első hallásra azt gondolnánk, az új szabály heves tiltakozásokat válthat ki, elemzők szerint a „nagy” csapatokat nem igazán kényszeríti játékoskeret-átírásra, hiszen a felsőházba várt együttesek mindegyikében szerepel legalább öt focista, aki a kezdő tizenegyekben kap helyet.

Például az UTA együttesében, ahol – bár az aradi klub élen jár az utánpótlás-nevelésben – az elmúlt időszakban rendszerint sok idegenlégiós került a kezdő csapatba. Mészár Sándor klubvezető a Prosportnak úgy fogalmazott, nem is hallott róla, mi készül. Emlékezett, hogy Novák Károly Eduárd volt sportminiszter is valami hasonlót akart bevezetni, de az FRF tervéről még hétfőn sem tudott. „Viszont kellemes meglepetés, nem kellemetlen, hiszen jól teljesítő akadémiánk van, így ez csak az előnyünkre válhat” – jelentette ki a piros-fehér klub első embere.

Aki nem véletlenül utalt az RMDSZ korábbi tárcavezetőjére, hiszen utóbbi sokat vitatott rendelete szerint a csapatsportok képviselőinek legkevesebb 40 százalékban romániai játékosokat kell(ett volna) pályára küldeniük a hivatalos országos megmérettetéseken – labdarúgásban legkevesebb ötöt –, ellenkező esetben súlyos pénzbüntetést kockáztattak.

Mint ismeretes, a 2022 júliusa óta érvényben lévő rendelet célja az volt, hogy több szerep jusson a hazai sportolóknak, ezáltal pedig nagyobb merítési lehetőséget biztosítson a román válogatottaknak. Ám számos élcsapat és sportszövetség képviselője tiltakozott az új szabályozás bevezetése ellen. Hiszen egyrészt hirtelen, rövid idő alatt kellett megfelelni a korlátozásnak, miközben sok klub több évre szerződtetett nagy összegekért sok külföldi sportolót.

Miközben a „különutas” labdarúgásban nem is törekedtek arra, hogy megfeleljenek az előírásnak, több más, a minisztériumtól jobban függő szakszövetség igyekezett betartatni azt. Röplabdában például zöldasztalnál el lehetett veszíteni meccset emiatt, kézilabdában pénzbüntetéseket is kiszabtak. Csakhogy például a Beszterce-naszódi Gloria 2018 sportklub – amelynek a női kézilabda-élvonalban és a nemzetközi porondon is érdekelt csapata az idényt 10 hazai és 9 külföldi játékossal kezdte – olyannyira megelégelte ezt, hogy bírósághoz fordult az ügyben. A kolozsvári táblabíróság pedig helyt adott a keresetnek, és tavaly októberben – amikor már önálló sportminisztérium sem létezett – alapfokon érvénytelenítette a hírhedt rendeletet.

korábban írtuk

Lefújták a „románkodást”: a bíróság alapfokon érvénytelenítette Novák Eduárd légiósszabályát

Egy erdélyi sportklub elérte, hogy bírósági úton érvénytelenítsék Novák Eduárd volt sportminiszter vitatott tavalyi rendeletét, miszerint a csapatsportok képviselőinek legkevesebb 40 százalékban romániai játékosokat kell pályára küldeniük.

Most azonban úgy tűnik, nem magával az elgondolással volt a baj. Elemzők szerint Burleanuék az Eb-szereplés kiharcolásán lelkesedtek fel: azt szeretnék elérni, hogy a teljesítmény ne maradjon a „véletlen” kategóriában. Mások azt hangoztatják, hogy a gyenge színvonalú román bajnokságot elözönlő sok idegenlégiós háttérbe szorításával igazán nincs sok veszítenivaló, érdemes lehetőséget adni a hazai fiataloknak. Akik jóval keresettebbekké válnak, ez pedig növeli futballpiaci értéküket is. Az utánpótlás-nevelés felkarolása pedig hosszabb távon csakis pozitív eredményekkel járhat.

Egyébként kedden Răzvan Burleanu arról is beszámolt, létrehoznak egy úgynevezett intelligenciaközpontot („Intelligence Centre”), melyben egy holland cég adatokat és paramétereket gyűjt-összesít valamennyi Liga 1-es játékosról, szereplésükről, az ezek alapján készült elemzéseket, szűréseket pedig ingyenesen a klubok rendelkezésére bocsátják.