Magyarország-Románia: hideg, zuhany

Zene itt, zene ott. Az Ötvenhatosok terén a Magna Cum Laude, a Puskás-stadion kerítésénél a nemzeti rock képviselői próbálnak meccshangulatot teremteni. Folyik a sör, sok a rendőr. Belül meg senki. Vagyis szinte senki. Mi, riporterek, négyszeri ellenőrzés után juthatunk el a helyünkre, a zárt kapus magyar-román világbajnoki selejtezőn. A FIFA szigorú. Kintről még behallatszik a Lazio-ultrák nagy kedvence, az Avanti ragazzi di Buda!, benn a Csillagok háborúja birodalmi indulójára, Darth Vader zenéjére, futnak be a csapatok, majd Tankcsapdára és Guns\'n\'Rosesra melegítenek. Nincs aki köszöntse őket. A bemondó a nézőnélküliség ellenére elsorolja a meccs jelentőségét, a csapatokat, bírókat, visszhangzik is a kongó aréna.

Kegyetlenül hideg a szél, sapka és kesztyű van szinte minden játékoson. De legalább felszáradt valamennyire az előző napon zuhogó esőtől mocsaras pálya. Sokáig senki se veszi észre, hogy a román zászló rácsavarodott a keresztrúdra. A himnuszokra azért megigazítják. A dallamok szomorúan visszhangtalanok így, némi mosolyt csak egy basszushangon elordított „Ria-ria-Hungária!” vált ki a sajtó soraiból. Utána viszint behallatszik az utcáról a szurkolás, a pályaválasztásra tűzijátékot is bevetnek a Dózsa György úton drukkoló magyar ultrák. A kispadokon takarókba bugyolált, télikabátos cserék foglalnak helyet.

Elindul a meccs, a játékosok minden szava hallatszik. Gyere, haide, figyelj, vezi ca vine! Az első percek a magyar térfélen zajlanak, aztán Hajnal lassan felpörgeti társait. Pintér lövése, Dzsudzsák szöglete már kisebb helyzet, aztán amikor Vanczák befejeli Hajnal előreível szabadrúgását, „robban” a sajtótribün. Kintről is egyre jobban bejön az addig tompán morajló szurkolás.

A vezetés megnyugtatja a magyarokat, jobban játszanak egy darabig, a románok dekoncentráltnak tűnnek. Az első félóra után jönnek csak a helyzeteik, de Stancu és Mutu is elidegeskedi a ziccert, a másik oldalon Szalai durrant alig mellé. Érződik a hangulat hiánya a koncentráción, a szünet mindkét csapatnak jól jön. Nekünk idő, a büfében lehet végre melegedni és teázni. A kollégák fele le is kési a második félidő kezdését.

A románok kitámadnak, de helyzetek a magyar kontrákból lesznek: Szalai, Szabics, majd Dzsudzsák rontja el a befejezést. Utóbbi alig lő mellé, Szalai viszont 5 méterről ugyanannyival fejel mellé. A románok sokat faultolnak, a Hajnalék pedig keresik a szabadrúgásokat. A német bíró tévedéseire pedig a sajtó reagál közönségként, pfujolva.

A román egyenlítés a semmiből jön, Mutu akad fenn Korcsmáron, ráadásul lesről is indult az akció. A sértett ezzel mit sem törődik, belövi a jobb alsóba a büntetőt. Két perc múlva Korcsmár a másik oldalon is összehoz egy 11-est, Chriches vágja fel egy szöglet után, Dzsudzsák lazán begurítja. A meccset végigkiabáló Piturca nem vár tovább, behozza a Liga 1 gólzsákját, Rusescut. A jóval nyugodtabb Egervári válasza egy újonc, a 21 éves Kovács István.

Az ötlettelnül támadó románok lövésig se jutnak el, Mutu újabb eséseit pedig már nem eszi meg a játékvezető. A magyarok kontrázni próbálnak, de Szalai már hullafáradt, a többiek meg csak rombolnak. Azt sokáig pazarul, csak egy Mutu szabadrúgást kell még megfognia a ráadásban Királynak. A román átok azonban mégis kitart, a magyar védelem összehoz egy ziccert Chipciunak, aki az üres kapuba lő, így a több magyar helyzet ellenére a románok örömordításával zárul a meccs. Másodperc hiányoztak, hogy 32 év után ismét magyar siker szülessen.

Magyarország–Románia 2-2

Budapest, Puskás-stadion, nézők nélkül. Vezette: Wolfgang Stark (német).

Magyarország: Király – Vanczák, Mészáros, Korcsmár, Kádár – Pintér – Koman, Hajnal (Kovács, 80.), Dzsudzsák (Halmosi, 90 + 1.) – Szabics (Varga, 58.), Szalai.

Románia: Tatarusanu – Tamas, Chiriches, Goian, Radu – Bourceanu, Pintilii (Chipciu, 86.) – Torje (Maxim, 66.), Grozav (Rusescu, 72.), Stancu – Mutu.

Gól: Vanczák (16.), Dzsudzsák (71. – 11-esből), illetve Mutu (68. – 11-esből), Chipciu (90+3.)

Sárgalap: Chiriches (87.)

 

Boros Miklós, Budapest