Közvitán az országos sportstratégia: Novák Eduárd sportminiszter bemutatta az elkövetkező tíz esztendő irányelveit

„Az elképzelés alapján mindegyik megyeszékhelyen lesz egy sportbázis a kiemelt sportágak számára. Ha tíz alatt legalább a felét megépítjük, az már nagyon jó. Vegyük például az asztaliteniszt, tíz év alatt kialakíthatunk tíz termet. Most dolgozunk a költségvetés-tervezeten, harminc nap múlva pedig már konkrét időpontokat és vállalásokat is közölhetünk” – mondta Novák.

Hozzátette: egyelőre még semmilyen becslésük sincs arra vonatkozóan, hogy a sportstratégia bevezetése mekkora kiadással jár majd,

Az országos sportstratégia a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a rögbi, a röplabda, a vízilabda, a jégkorong és az ojna mellett az evezést, a cselgáncsot, az asztaliteniszt, a birkózást, az úszást, a vívást, a kerékpározást, az ökölvívást, a kajak-kenut, az atlétikát és tornát sorolta a kiemelt sportágak közé.

A sajtótájékoztatón felmerült a kérdés, hogy nem-e túl sok a kiemelt sportág, figyelembe véve, hogy más országok mindössze 6–8 sportágat részesítenek előnyben. Novák szerint ez országfüggő, Románia nagy ország, sok lehetőséggel. „Elbírunk tizenkilenc sportággal. A kiemelt sportágak három kategóriába sorolhatóak, vannak a hagyománnyal bíró sportágak, vannak azok az olimpiai sportágak, amelyek egyelőre még nem kellőképp sikeresek, de előléphetnek az első kategóriába, és vannak a nem olimpiai sport­ágak” – magyarázta.

Országos prioritás

Novák tájékoztatása alapján, amikor a héten, a tárcaközi munkacsoport ülésén Nicolae Ciucă miniszterelnök, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és más intézményi partnerek jelenlétében bemutatták a stratégiát, pozitív visszajelzéseket kaptak arra mutatóan, hogy elképzeléseik támogatva lesznek. „A legfontosabb cél, hogy a sport országos prioritássá váljon. Be kell látnunk, hogy az elmúlt húsz évben történtek nincsenek rendben, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy értékesebbek vagyunk, és sokkal több a lehetőség a sportban, mint amennyit kiaknáztunk” – mondta a tárcavezető.

„Hetven stratégiai célt határoztunk meg, amelyek három fő irányt céloznak. Az iskolai sportot, a tömegsportot és a versenysportot is lefedi. Több szövetséggel egyeztettünk, a legkomolyabb a tornaszövetség volt, amelyik már be is mutatta a saját tízéves stratégiáját” – tette hozzá Novák.

Magánosítási törekvés

A sportminiszter szerint Románia azon kevés országok közé tartozik, amelyik még nem számolta fel az állami sportklubok rendszerét. Több száz klubról van szó, akik valamilyen formában mind az állami költségvetésből működnek.

„Ha abból indulunk ki, hogy hány sportolónk van, akkor az állami költségvetésből fejenként ezer eurót költünk sportra, miközben például Németország három eurót. Csakhogy ebből mindössze 20 százalék jut a sportolónak, a nagy részét a sportbázisok üzemeltetésére fordítják. Tehát fontos lenne, hogy 10–15 éven belük ezek a klubok magánklubokká váljanak, és ezzel párhuzamosan a sportfinanszírozás rendszerén is módosítani kell. Erre megoldást a magyarországi rendszer jelenthet. Változtatni kell az adótörvényen, hogy a cégek által fizetett adó egy százaléka a sportra irányuljon, egy külön számlára, ahonnan a kiemelt sportágak képviselői lehívhassanak támogatást a fejlődésük érdekében” – ecsetelte a tárcavezető.

Építkezés az alapoktól

Novák rámutatott arra, hogy a versenysport jelentős hanyatláson esett át az elmúlt harminc évben, különösen, ha az olimpiai érmeket vesszük alapul, de szerinte a sportágak rangsorolása és kiemelése fejlődéshez vezethet.

„Vegyük például a tornát. Ha tornát mondunk, mind Dévára gondolunk, pedig nem ott születnek a tornászok, mindössze ott van egy edzőközpont, amely hagyományt teremtett. Gondoljunk bele, ha mind a 42 megyeszékhelyen lenne tornaterem, olyan programokkal, amely bevezeti a gyermekeket a sportba. Ha van infrastruktúra, van tevékenység is. A gyermekek pedig jönnek. Hamis paradigma, hogy a gyermekek már nem mennek sportolni. Garantált, hogy ha sikerül az infrastrukturális projektet kivitelezni párhuzamosan a szövetségek megerősítésével, akkor 10–15 év múlva Románia ismét képes lesz 20–30 érmet szerezni az olimpián” – jelentette ki a sportminiszter.

A stratégia kitér arra is, hogy a visszavonult sikeres sportolók előnyt élvezzenek, ha vissza akarnak térni a sportéletbe.
A sportstratégiát harminc napra közvitára bocsátották, majd azt követően kidolgozzák a kormányhatározatot. Várhatóan január elsejéig a Hivatalos Közlönyben is megjelenik majd.