Gyarmati Ferenc riói bíró: problémás a kötöttfogás szabályrendszere

Ennek fényében Alex Alexuc-Ciurariu kötöttfogásban elért ötödik helyezése és a honosított csecsen, Albert Saritov szabadfogásban szerzett bronzérme is sikernek számít. „Kellett hozni egy pozitív példát az országba. Saritov sikere ösztönző lehet a többi sportoló számára” – tette hozzá. Úgy véli egyébként, hogy a honosítás útján elért olimpiai eredmény mozgatóerő lehet az erdélyi birkózóéletben is, ahol jelenleg szerinte a sepsiszentgyörgyi Incze Kriszta és a marosvásárhelyi Kovács Răzvan is kiemelt teljesítményt nyújt.

A brazíliai seregszemlén tapasztaltak alapján Gyarmati úgy érzi, hogy a szabadfogású birkózás színvonala sokat nőtt, a kötöttfogású birkózásban ugyanakkor nem történt előrelépés. „Problémás a szabályrendszer” – mutatott rá. Szerinte az akcióhiányban szenvedő, a sportolók által túl- és eltaktikázott meccsekbe valóban beleszólhatnak a bírók, és ennek esett áldozatául Magyarország is a riói olimpián. Mint beszámoltunk róla, az ötkarikás játékokon ötödik helyen végzett Lőrincz Viktor, illetve testvére, Tamás, valamint Bácsi Péter meccseit egyaránt közfelháborodás övezte, előbbi esetében még az ország sportági szövetsége (MBSZ) is hangot adott panaszának a vitatható bíró döntések miatt. Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke a szervezet hivatalos honlapjának adott interjúban elemezve a történteket rámutatott: a magyar sportdiplomácia nem volt olyan erős, hogy kivédje a szőnyegen rájuk gyakorolt nyomást.

Gyarmati Ferenc lapunknak leszögezte, sportdiplomáciai kérdésekbe nincs beleszólása, de azzal ő is egyetértett, hogy az említett versenyzők meccseinél „nem stimmelt valami” – a „vagy-vagy” helyzetekben a bírók rendre az ellenfél javára ítéltek. „Nekem jól sikerült a riói olimpia, a bíráskodásom hibamentes volt. Nem volt egyetlen challenge-em sem, azaz nem óvták meg a döntéseimet” – magyarázta. Hozzátette, a célja, hogy a jövőben is megőrizze pozícióját a világelitben.