
A magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia megbízásából három hetet a Székelyföldi Labdarúgó-akadémián töltött Kenyeres Imre, a magyar fociválogatott korábbi másodedzője. Hazautazása előtt a magyar foci múltjáról, jelenéről, illetve székelyföldi tapasztalatairól kérdeztük.
2014. május 07., 16:272014. május 07., 16:27
– A megmondó emberek már akkor kezdték temetni a magyar focit, amikor a válogatott még sorozatban jutott ki a világversenyekre. Miért kongatták meg már évtizedekkel ezelőtt a vészharangot?
– A legnagyobb probléma az volt, hogy a rendszerváltás után a sport egy olyan területté vált, amelyet gyakorlatilag magára hagytak. A rendszerváltás után az addig nagyon fontos, gazdákkal rendelkező klubok tulajdonosai helyére áltulajdonosok léptek színre, akiknek nem volt akkora tőke a hátuk mögött, hogy első osztályú klubokat megfelelő színvonalon tudjanak üzemeltetni. Ehhez még hozzájárult a létesítmények katasztrofális romlása: egymás után privatizálták a sportpályákat, amelyek helyére benzinkutakat, lakóparkokat, bevásárlóközpontokat építettek.
Tehát ‘89 után megindult egy negatív folyamat: a magyar futball fejlődési szintje nem hogy megállt, hanem romlani kezdett az előző évek színvonalához képest, miközben nagyon sok országban mind szakmaiság, mind beruházások révén a labdarúgás fantasztikus fejlődésnek indult. A rendszerváltás utáni 15 évben sajnos nagy lett a lemaradásunk a világ színvonalához képest.
– Egy ideje viszont mintha megfordult volna az irány.
– Ma Magyarországon valóban ennek a pusztításnak a korrigálása történik. Egy lassú javulás onnantól számítható, hogy valós klubtulajdonosok jelentek meg, és akadémiák indultak be. Utóbbiak helyes szakmai úton való megindulása hozhatja a fellendülést. A létesítmények helyzete kormányzati támogatásoknak köszönhetően az utóbbi időben lényegeset javult: pályák létesülnek, és végre stadionok is épülnek, a rossz állapotúak korszerűsítése pedig elkezdődött. Mindezek együttesen hozhatják el a labdarúgás fejlődését. Jelenleg azon fáradozunk, hogy a nemzetközi középmezőnyhöz tudjunk tartozni, illetve feltornázzuk magunkat a középmezőny elejére.
– Értsük ez alatt a nemzeti válogatottat és a klubokat?
– Pontosan. A nemzeti válogatottnál a ‘89 utáni időszakban a világbajnoki és Európa-bajnoki selejtezők során általában már ősszel elszálltak a továbbjutás esélyei. A válogatott a tavasznak a tisztes helytállás és a különböző fogadkozások jegyében vágott neki. Az elmúlt két időszak volt az, amelyik az utolsó fordulóig esélyt hozott a válogatott számára legalább a pótselejtező kivívására. A magyar klubok sajnos epizódszereplői a nemzetközi kupaszerepléseknek.
Nyilvánvalóan a nemzet futballjának erősségét jelzi az, hogy a válogatottja, illetve kupacsapatai hogyan tudnak szerepelni a kiírások minél későbbi időszakaiban. Itt a play-offra és a csoportkörökre gondolok. Nekünk sem lehet más célunk, mint hogy legyen kupacsapatunk a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportköreiben. Jó példa a román vagy akár a cseh futball, ahol saját játékosokkal tudnak úgy csoportkörbe kerülni, hogy még ott is képesek jó eredményeket elérni.
– Szakmai munkájának egyik elismerése a 20 éven aluliak 2009-es egyiptomi világbajnokságán a magyar csapattal elért bronzérem. Ott másodedzőként tevékenykedett.
– Ez esetben egy kicsit vissza kell kanyarodnunk a múltba. Egyszer már beindult a Bozsik-program, és ennek volt a gyümölcse a bronzérmes korosztály. Annak a programnak köszönhetően sikerült egy jó korosztályt találni, és azt tizenöt éves kortól kezdve nagyszerű feltételek között versenyeztetni. Ezek a gyerekek mire eljutottak a 19 éven aluliak számára kiírt Európa-bajnokságig, ahol belépőjegyet lehetett váltani az U20-as vb-re, rengeteg nemzetközi mérkőzésen és tapasztalaton estek át. Így a tehetség, a megfelelő szakmai munka, a menedzsment és a képzés együttesen hozta azt az esélyt, hogy kivívták a helyet az U20-as vb-re.
Ezeknek a játékosoknak a csapatba gyúrása nagyszerű szakmai feladat volt, aminek, hála Istennek, sikerült megfelelni. Életem egyik legkomolyabb szakmai élménye volt, hiszen közel egy hónapot töltöttünk úgy Egyiptomban, hogy teljesen különböző futballkultúrákkal tudtunk találkozni. Olyan mérkőzéseket játszottunk, ami egy játékos vagy szakember számára nem átlagos: egymás után jött Honduras, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok, Csehország, Olaszország, Ghána, Costa Rica. Nagyszerű dolog volt megélni azt, hogy ezen a vb-n a legjobb négy csapat közé egy európai alakulat jutott be, és ez Magyarország volt.
– Térjünk át a székelyföldi helyzetre. A jelenlegi magyar kormány sportpolitikájának is köszönhetően elindult itt is egy magasabb szintű munka az utánpótlás-nevelésben. Összekapcsolódott a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia és a Székelyföldi Labdarúgó-akadémia munkája. Hogyan értékeli ezt az egymásra találást?
– Évekkel ezelőtt megfogalmazódott az igény: mindenképpen törekedni kell megtalálni a módját annak, hogy kibővítsék a környező országokkal való szakmai együttműködést. Nyilvánvaló volt, hogy a fociakadémiáknak meg kell jelenniük a határon túli magyar területeken, elsőként pedig a Székelyföldön. Mindez az utóbbi egy-két évben vált annyira konkréttá – és ez a szándék a magyar kormány részéről megfelelő támogatást kapott –, hogy ez a program kiteljesedhetett.
Ez az együttműködés mindkét fél számára fantasztikus előnyöket hoz, hiszen nemcsak arról van szó, hogy korosztályonként egy-két tehetséges játékost a Puskás-akadémia Felcsútra irányítson át, és ott ezeknek a játékosoknak a beépítésével profitálhasson, hanem arról is, hogy ennek a székelyföldi fociakadémiának a beindítása a Székelyföld labdarúgását egy kicsit az alvó állapotból a minőségi futball felé tudja terelni. Ezt a feladatot tisztán látja mindenki Magyarországon, aki ezért a folyamatért felelős. Én épp azzal a megbízással érkeztem Csíkszeredába, hogy ennek a folyamatnak a kezdeti lépéseinél itt bábáskodjak. Szerintünk ez az együttműködés nagyon rövid idő alatt beindítja a minőségi futballt.
– Konkrétan mit tapasztalt Csíkszeredában?
– Az FK Csíkszereda jó eséllyel megvívhat egy osztályozót, és feljuthat a magyarországi NB III-as bajnokság szintjének megfelelő C osztályba. E csapat mögött van egy nagyon tehetséges 18 éven aluli együttes, amelyből a játékosok felkerülhetnek ebbe a felnőttalakulatba. Teljesen reális cél lehet néhány éven belül még egy szinttel magasabbra jutni, hiszen a csapat megerősítése meg fog történni. És nem mellesleg van egy nagyon tehetséges 16 éven aluli korosztály, amelyik már országos szinten is vitézkedik.
Tehát a felnőttek egyre magasabb szintre juttatásával a helyi játékosoknak egy reális karrierképet lehet majd felvonultatni nemcsak Csíkszeredában, hanem Székelyudvarhelyen is. Szándékunk, hogy a minőségi felnőtt futball is megjelenjen. Be kell újra indítani a térség minőségi futballját, ami régen megvolt, de időközben eltűnt. Emellett természetesen meg kell történnie a legtehetségesebbek Puskás-akadémiára való átirányításának is, ami a magyarországi játékosaink számára adhat egy vérátömlesztést, mert azt láttam, hogy itt nagyon sok tulajdonságban a helyi fiatalok sokkal előrébb járnak, mint a mieink.
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
szóljon hozzá!