Európa-bajnokság a kérdőjelek árnyékában

Még egyetlen Európa-bajnokság előkészületei során sem akadt annyi gond és kérdőjel, mint a pénteken kezdődő, lengyel–ukrán közös rendezésű kontinensbajnokság esetében. Az első Kelet-Európában esedékes tornával kapcsolatban már az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának 2007. április 18-i döntése után felmerült a megvesztegetés gyanúja, amikor fölényesen nyerték el a rendezés jogát. A kétszakaszos kiválasztási fázis első köréből ugyanis éppen csak továbbjutott a lengyel–ukrán pályázat, amelynek 7 szavazata csak eggyel volt több a kieső Törökországénál. Olaszország 11, a közös horvát–magyar pályázat pedig 9 voksot kapott, a törökök mellett a görögök (2) is már 2005 novemberében elbúcsúzhattak a rendezéstől. Ehhez képest másfél évvel később Lengyelország és Ukrajna már a szavazás első körében elvitte a voksot kétharmadát, az olaszokra négy vb-tag, a horvát–magyar kandidálásra pedig senki sem voksolt. Akkoriban az ukrán szövetséget vezető Hrihorij Szurkisz befolyását vélték a háttérben, a Dinamo Kijev korábbi elnöke és tulajdonosa ugyanis 2004 óta az UEFA végrehajtó bizottságának is tagja.

Sorozatos problémák

Az eltelt öt évben azonban folyamatosak voltak a konfliktusok és az olykor zsarolásig menő fenyegetőzések a szervezők és az UEFA között. Ukrajnában rendkívül lassan haladtak az előkészületek, a donecki Donbasz Arénát leszámítva minden helyszín késve épült, ráadásul az eredeti tervekben szereplő Dnyepropetrovszk helyett végül Harkiv lett a negyedik házigazda város. Michel Platini, az UEFA elnöke többször is Ukrajnába utazott, és végül azzal érte el a munkálatok felgyorsítását, hogy ultimátumot adott Szurkiszéknak: ha nem készülnek el időben, elveszik tőlük a rendezést. Az ukránok amúgy minden korábbi Eb-rendezőnél kevesebbet költöttek a helyszínekre: a kijevi és harkivi stadionok építése, illetve a lvivi felújítása alig 800 millió euróba került.

A lengyeleknél ilyen jellegű problémák nem voltak, bár a hivatalosan már tavaly augusztusban elkészült gdanski PGE Arenában nemrégiben is találtak még hiányosságokat az UEFA képviselői. Nekik elsősorban szurkolóik nagyon rossz hírnevével kellett megküzdeniük: a lengyel bajnokságban van a legtöbb rendbontás európai szinten, és rendszeresek az ultracsoportok közti előre megbeszélt verekedések, az „ustawkák” is. Másrészt a sorsolás után diplomáciai konfliktusba keveredtek az orosz politikai vezetéssel, amely – Platini támogatásával – a vízumkötelezettség ideiglenes eltörlését kérte az utazás megkönnyítése érdekében, ám Varsó ezt elutasította. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezért ingyenes repülőutakat ígért a szurkolóknak, hogy minél többen utazhassanak el a mérkőzésekre. Ugyanakkor a lengyel állam több millió eurót is veszíthet, miután engedett az UEFA követeléseinek, és nem adóztatja meg a játékosok, a bírók és az edzők jövedelmét, valamint az általános forgalmi adón kívül nem terheli más jellegű adókkal az európai szövetség Svájcban bejegyzett társaságait. A 2008-as, osztrák–svájci közös rendezésű kontinensviadalon mind a rendezvény szervezőinek, mind a résztvevőknek a jövedelmét a helyi szabályok szerint adóztatták, így az UEFA is több mint 3 millió eurót fizetett be a svájci adóhivatalnak. Ezért csak a hazai válogatott jövedelmét adóztatják meg Lengyelországban – a csapatra 8 millió eurós prémium vár Eb-győzelem esetén.

Kapzsi szállásadók

A lengyel gazdaság mégis jóval jelentősebben profitálhat az Eb-ből a társrendezőnél, mivel az ukrán szállodatulajdonosok az egekbe verték fel az árakat, helyenként a 300 eurót is meghaladja egy-egy éjszaka ára. Emiatt az ukrajnai meccsek többségére még mindig nem keltek el a belépők, a más tornákra tízezres nagyságrendben utazó angol, német vagy holland szurkolók ennyi pénzért már nem kísérik el a csapatokat. Platini szerint „megengedhetetlen, hogy rablók miatt ne jöjjenek el a nyugati szurkolók Ukrajnába”, Borisz Kolesznyikov, az Eb lebonyolításáért felelős miniszterelnök-helyettes viszont azt ígéri, megtalálják a módját, hogy letörjék a tulajdonosok mohóságát. Ennek egyik módozata a nagy nemzetközi légitársaságoknak felajánlott „nyitott ukrán égbolt” nevű kezdeményezés lenne, így minden szurkoló elrepülhet a mérkőzés napján a helyszínre, és haza is térhet. A szállásokkal szembeni bizalmatlanság a csapatok részéről is érződik: csupán a svéd és a francia válogatott fog ukrán városban lakni és edzeni a torna során. A B csoport meccseit hiába rendezik Ukrajnában, mind a négy csapat vezetése Lengyelországban foglalt szállást.

Politikai játszma

Ukrajna és az UEFA viszonyát tovább rontotta az áprilisban Julija Timosenko volt miniszterelnök körül kialakult botrány, a hétéves börtönbüntetésre ítélt, megromlott egészségi állapotú ellenzéki politikust ugyanis egyre több nyugat-európai vezető támogatja. Elsőként német politikusok helyezték kilátásba, hogy nem vesznek részt az Eb ukrajnai eseményein, legutóbb pedig José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szólított fel a kontinenstorna ukrajnai részének bojkottálására. Lemondták a tornán való megjelenést a francia, az osztrák, a belga, a svéd és a holland kormány tagjai, német képviselők pedig a jegyek visszaadására és a szállások lemondására szólították fel a szurkolókat.