Fotó: A szerző felvétele
2010. október 27., 10:012010. október 27., 10:01
Eddig homály fedte azt, hogy valójában hogyan is éltek, mivel táplálkoztak, miből építették házaikat az ott élő kora népvándorlás kori gótok. A kutatócsoport most mintákat vesz a két évvel ezelőtt feltárt helyszínen, hogy ezekre a kérdésekre választ találjanak.
„Nagyon sok apró tárgyi emlék maradhat fenn, amelyekből következtetni lehet az egykor itt lakók életmódjára, vagy megmaradnak azoknak a növényeknek a pollenjei, amelyek itt éltek, és ezeket pontosan meg lehet határozni. Különböző kagylók, csigák héja is előkerülhet, amely élőlényekről pontosan tudjuk, hogy milyen környezetben éltek, milyen éghajlatot igényeltek” – fejtette ki a Krónikának Persaits Gergő, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a kutatócsoport tagja.
Erdély-szerte az első ilyen típusú kutatásról van szó, az erre a célra kialakított fúrógép segítségével vett minták alapján, növényi magvakból, faszéndarabokból próbálják összerakni az egykori gót közösség mindennapjainak történetét, és akár tízéves pontossággal is meg tudják mondani, hogy egy-egy gót ház mikor is égett le.
A kutatómunkát a Hargita Megyei Tanács támogatja, a kutatási eredményekből pedig elemző tanulmány is készül. „Egy monográfia elkészítését tűztük ki célul ezelőtt három évvel, amelyhez elengedhetetlen ez a környezetrégészeti kutatás, hogy eredményeink a régészet mai elvárásainak is megfeleljenek” – összegezte lapunknak Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze. A kora népvándorlás kori vizigót falu leleteiből összeállított tárlat év végéig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok