Fotó: A szerző felvétele
2010. október 27., 10:012010. október 27., 10:01
Eddig homály fedte azt, hogy valójában hogyan is éltek, mivel táplálkoztak, miből építették házaikat az ott élő kora népvándorlás kori gótok. A kutatócsoport most mintákat vesz a két évvel ezelőtt feltárt helyszínen, hogy ezekre a kérdésekre választ találjanak.
„Nagyon sok apró tárgyi emlék maradhat fenn, amelyekből következtetni lehet az egykor itt lakók életmódjára, vagy megmaradnak azoknak a növényeknek a pollenjei, amelyek itt éltek, és ezeket pontosan meg lehet határozni. Különböző kagylók, csigák héja is előkerülhet, amely élőlényekről pontosan tudjuk, hogy milyen környezetben éltek, milyen éghajlatot igényeltek” – fejtette ki a Krónikának Persaits Gergő, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a kutatócsoport tagja.
Erdély-szerte az első ilyen típusú kutatásról van szó, az erre a célra kialakított fúrógép segítségével vett minták alapján, növényi magvakból, faszéndarabokból próbálják összerakni az egykori gót közösség mindennapjainak történetét, és akár tízéves pontossággal is meg tudják mondani, hogy egy-egy gót ház mikor is égett le.
A kutatómunkát a Hargita Megyei Tanács támogatja, a kutatási eredményekből pedig elemző tanulmány is készül. „Egy monográfia elkészítését tűztük ki célul ezelőtt három évvel, amelyhez elengedhetetlen ez a környezetrégészeti kutatás, hogy eredményeink a régészet mai elvárásainak is megfeleljenek” – összegezte lapunknak Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze. A kora népvándorlás kori vizigót falu leleteiből összeállított tárlat év végéig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok