
Teljes mértékben felújítják és korszerűsítik az aradi színház 1874-ben emelt műemlék-épületét, a munkálatokat 75 millió lejből (áfa nélkül) végzik el – döntött kedden a helyi tanács.
2017. május 11., 09:132017. május 11., 09:13
Az impozáns épület, amelyet Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója jelenlétében avattak fel, leromlott állapotban van, a mellette található járdákat lezárták, mert fennáll a veszélye, hogy a járókelőkre hull az épületről a vakolat – írta a Mediafax hírügynökség.
A helyi tanács döntése értelmében a két előadótermet magában foglaló létesítményt a tetőzettől az alapokig renoválni fogják, és korszerű felszerelésekkel látják el. „A történelmi jelentőségű műemlék épület felújításra szorul, vissza szeretnénk adni régi fényét építészeti és kulturális szempontból is” – jelentette ki Călin Bibarţ, Arad alpogármestere.
a munkálatokat két lépésben végzik majd: előre láthatóan két évig tart és 14 millió lejbe kerül, hogy kívülről restaurálják az épületet, a belső munkálatokat pedig 61 millió lejből végzik el, szintén két év alatt. Felújítják és korszerű felszerelésekkel látják el a nagyszínpadot, a nézőtereket, a világosítási rendszert és a légkondicionáló berendezést is modernizálják.
A városvezetésben először az 1867-es kiegyezést követően merült fel új városháza és színház építésének igénye. A két épület közül először a színház tervének megvalósításához kezdtek hozzá 1871-ben Czigler Antal aradi építész tervei alapján. Az épület három év alatt készült el, eredetileg 1200 néző befogadására volt alkalmas.
Bejárata a mellette álló Fehér Kereszt szálló felől nyílott (tehát nem a Főtér felőli oldalon, mint ma), homlokzata klasszicista elemekben volt gazdag, belsejét neobarokk díszítőelemek jellemezték. A mennyezetképeket Lotz Károly tervei alapján Györgyössy Rudolf aradi tanító és festő készítette el.
Az épület 1883-ban leégett, újjáépítésével Halmay Andor aradi műépítészt bízták meg. A megújult színház 1885 októberében Csiky Gergely egy darabjának bemutatásával nyílt meg. 1913-ig, a Szántay Lajos által tervezett kultúrpalota felépüléséig a színház első emelete adott otthont az ereklyemúzeumnak is. Az épületben története folyamán két ízben is tűz ütött ki, 1883-ban és 1956-ban. Az 1956-os tűzvészt követően újították fel, azóta nem, és a korabeli felszerelésekkel működik.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!