
Fotó: Thomas Campean
Tíz képzőművész vesz részt a III. Pulzus Művésztelepen – a július 14. és 24. között rendezett tábor a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szervezésében zajlik a Spanyár házban és annak udvarán.
2014. július 21., 17:242014. július 21., 17:24
Berze Imre szobrász, a rendezvény egyik ötlet- és házigazdája elmondta, a táborban tematikai, technikai megkötés nincsen, mindenki a saját stílusát, vizuális világát hozta magával. A távolabbi vidékekről jövők megismerkednek az udvarhelyszéki emberekkel, a tájjal, az építészeti kultúrával, amely nyomot is hagyhat az itt keletkező műveken.
A tábor zárásakor, július 24-én közös tárlaton mutatkoznak be, minden résztvevőtől egy-egy mű kerül a Haáz Rezső Múzeum Képtárába. „Arra koncentráltunk, hogy földrajzilag minél nagyobb területet fogjunk be: hogy jöhessenek ide székelyföldiek, erdélyiek és határon túliak, s egy-két igazi külföldi is” – mondta el Berze Imre.
Az első táborban hollandiai, majd orosz vendégművész jött el, ezúttal a belgrádi Maša Paunović számít „rendes” külföldinek. Mint mondta, azonnal szembesülünk a mentalitással, amelyet a külföldiek képviselnek, a látásmód, a művészi felfogás pedig ugyancsak megmutatkozik.
A következő Pulzusra egy spanyol képzőművészt, egy hölgyet szeretnének meghívni, aki máris visszajelzett. Berze Imre azt is bevallotta, hogy – bár személyi változások is történtek a múzeumnál, és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál – mintha lankadt volna a kezdeti lendület, s az anyagiakat is sokkal nehezebben tudták előteremteni. De bíznak abban, hogy hagyományt teremtenek, hogy részei egy általuk létrehozott folyamatnak, amely „konstruktív erózióként” markáns nyomot hagy a hely művészeti életében.
Bukta Imre Munkácsy-díjas képzőművész, egyetemi oktató pályafutása során rengeteg művésztelepen bukkant fel. Szülőfalujában, a Heves megyei Mezőszemerén maga is táborokat, kiállításokat szervez. Olyan zárványokba viszi el a képzőművészeket, hogy megtörténik a csoda: a hely emberei értik és érzik a műveket.
Bukta Imre nem először jár Udvarhelyszéken, korábban Sükőben tartózkodott egy hónapon át. Ott született egy stúdió-kiállításra elegendő képe, mintegy húsz alkotás. “Hogy mi fog Udvarhelyből képileg most megmaradni? Minden bizonnyal az épületek, az építészeti kultúra, azok a motívumok, amelyeket jártamban-keltemben látok” – mondta a művész.
Léstyán Csaba Csíkszeredában élő képzőművész a Székelyföld folyóirat képszerkesztőjeként, könyvillusztrátorként grafikai kiállításaival sokszor bemutatkozott Hargita megyében. Bevallja, most is a grafika a nagy szerelme, nagyméretű képeket készít, többfajta technikát alkalmaz. “Csomag” című installációját igyekezett rajzlapra átálmodni – ez a munka marad tőle a Haáz Rezső Múzeum Képtárában. A közös tárlatot csütörtökön este 6 órakor nyitják meg Udvarhelyen, a Kossuth Lajos utca 42. szám alatti épületben.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!