
2012. december 10., 08:342012. december 10., 08:34
Míg a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház pénteki előadása a rendező, Silviu Purcărete – akinek két rendezését is láthatta a közönség az Interferenciákon – meseszerű vízióján keresztül mutatta be a Gulliver utazásait, addig az izraeli Habima Nemzeti Színház előadása, Az ígéret földje a rögvalóságot mutatta be izraeli menekültek történetein keresztül. Purcărete semmit nem bízott a véletlenre. A Gulliver utazásait úgy láttatta a színpadon, ahogy egy gyermek fantáziájában megjelenhetnek a különböző jelenetek – ugyanakkor a „szomorú jövőt” is felvillantja: azt, hogy mi vár a gyermekre később, a felnőttek világában.
Az egészben tulajdonképpen az az elképesztő, hogy Silviu Purcărete miként tudta ilyen jól megőrizni gyermeki fantáziáját, amelyben gyakorlatilag minden lehetséges. A másfél órás előadásban oly sok remek ötlet volt, hogy a nézőnek nem sok ideje maradt unatkozni. Nem mondható el ugyanez az izraeli előadásról. Bár a színészek mindent megtettek, hogy mozgalmas legyen a produkció, a sok egymás utáni, zsúfolt apró történettől a néző egy idő után elernyedt, és közönnyel kezdte el szemlélni a sok kis tragédiát, holott a produkció célja éppen az volt, hogy ezt elkerülje. Túl sok dráma volt másfél órába zsúfolva a színpadon.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) sikerei révén már megszokhattuk, hogy Kolozsvár fesztiválváros. Az sem kétséges, hogy néhány éven belül az Interferenciák is hasonló státusú seregszemle lesz, az idén rendezvény pedig valóságos ugrást jelentett ezen a téren, elég ha arra gondolunk, hogy már az első napokban több néző váltott jegyet, mint a két évvel ezelőtti fesztiválon összesen. Ebben a sok önkéntes munkája is közrejátszott, akik az utcákon is népszerűsítették a rendezvényt. Az előadások sorát tegnap lapzártánk után a Prágai Nemzeti Színház Egy őrült nap avagy Figaro házassága című produkciója zárta.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.