Vásznon a homok- és agyagfigurák

– A Betyár Animációs Társaság évek óta hozzájárul a muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztivál megszervezéséhez, idén különleges kísérő programot is biztosított. Miről szólt a muuuvis műhelymunka?
– Úgy véltük, hogy a Gyergyószárhegyen fesztiválozók többsége érdeklődik az animációs háttérmunkák iránt, és egy olyan berendezést vittünk a muuuvira, amelynek segítségével bárki készíthet animációt.
– Ez egy új találmány?
– Idén készült el a berendezés, és létrejötte nagymértékben összefügg azzal, hogy 2008-ban ünnepeljük az animáció századik születésnapját. Émile Cohl 1908-ban mutatta be Párizsban az első animációs filmet, és a közönség fizetett is érte, tehát már megjelenésekor teljes értékű filmnek tekintették. Cohl műve Fantazmagória címmel az egész világon ismertté vált. Ennek emlékére szervezünk bemutatókat mindenhol, ahol kíváncsiak az animációkészítés fortélyaira – voltunk a tusványosi szabadegyetemen, a Félszigeten és a muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztiválon.
– Hogyan jött létre ez a működésében nagyon egyszerű, de méreteiben és szerkezetében mégis bonyolultnak tűnő berendezés?
– Gondolkodtunk, hogyan nyújthatnánk ízelítőt az animációkészítésből a kívülállóknak is, és hamar rájöttünk, hogy nem áll közel hozzánk a számítógépes technika, így a számítógépes program lehetőségét indulásból elvetettük. A hagyományos rajzos animációszerkesztésen is morfondíroztunk, az meg azért nem volt jó, mert a papír és a többi szükséges kellék túl drága ahhoz, hogy bárki szabadon kiélhetné kísérletezési hajlamát. Aztán eszünkbe jutott, hogy a homok és az agyag sokkal olcsóbb technológia, ráadásul újrahasznosítható, sőt agyagban háromdimenziós animáció is szerkeszthető. Ehhez már csak egy munkaasztal, egy kamera és egy számítógép kellett a megfelelő programmal, amely rögzíti, illetve „megmozdítja” a homokban és agyagban készülő alakzatokat.
– Hogyan működik mindez?
– Egy alulról megvilágított tejüvegre homokot szórva rajzolni lehet, ezt szakaszonként rögzíti a számítógéphez csatlakoztatott kamera. A gépen futó program pedig összeköti a különböző részleteket, és létrehozza az úgynevezett idővonalat. De lehet rajzolni a tejüvegre szórt homokba is, vagy az agyagfelületbe is lehet karcolni.
– Ki készítette a berendezést?
– Részben házi gyártmány. Makkai István szobrászművész barátom édesapja, aki szerszámkészítő, készítette el az állványokat és az asztallapot. Mi elmeséltük, mit is szeretnénk, aztán ő kitalálta, hogyan nézzen ki mindez. A megvilágított tejüveglap egy tetőtéri világítótest, ami rá van téve az asztalra, és a kamera és a számítógép is az otthoni szerkentyűink közül került ki. Az agyag és a homok könnyen beszerezhető. Az volt a célunk, hogy minél olcsóbban, minél funkcionálisabb berendezést hozzunk létre.
– Hol fogják még népszerűsíteni a berendezéssel az animációkészítés művészetét?
Meghívtak egy marosvásárhelyi magánóvodába és iskolába, ahol szeptembertől hetente, illetve kéthetente foglalkozunk majd a gyerekekkel. Szívesen megyünk bárhová, ahol érdeklődnek az animáció iránt.