Választás előtt néző és szerkesztő

Az RTV által pénteken elindított új regionális csatornán munkanapokon délelőtt fél tizenegytől jelentkeznek a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a bukaresti és a temesvári szerkesztőségek összeállította műsorok. Bár a regionális adásokat is megtartó új konjunktúra előnyöket ígér a magyar közönség számára, a stúdiók számára többletmunkával jár kitölteni az adásidőt, ami csak új munkatársak felvételével lehetséges. Olvassa el írásunkat!

Összesen heti 340 perccel bővül az RTV3 révén a területi stúdiók magyar szerkesztőségeinek adásideje

Hétvégén elindította új csatornáját a román közszolgálati televízió: az RTV3 elnevezésű, péntektől országosan fogható adó a régiók közötti információcsere fontosságát hangsúlyozva a vidéki stúdiók adásából állítja össze napi műsorát. A tervek szerint az RTV3-ra kapcsoló néző a bukaresti, kolozsvári, temesvári, iaşi-i, craiovai, később pedig a marosvásárhelyi stúdiók riporterei révén értesül azokról a regionális eseményekről és információkról, amelyeket eddig mellőzött, vagy csak pár percben mutatott be a televízió.

Az új adó már megjelenése előtt megosztotta az országos közvéleményt: míg sokan állítják, hogy a régiók közti információcserét szorgalmazó, a megyék híranyagait országos szinten tálaló csatorna hiánypótló és közhasznú, mások azt kérdik, mi szüksége van a közönségnek – és az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdő Román Televíziónak – egy „saláta jellegű” gyűjtőcsatorna létrehozására. A kábeltelevíziós és a műholdas műsorszolgáltatók azért elégedetlenkednek, mert a törvény és az audiovizuális tanács (CNA) döntése egyaránt kötelezi őket az RTV3 viszontsugárzására, így kínálatukból ki kell iktatniuk egy eddigi adót az új csatorna javára, és ez bevételtől fosztja meg őket. A romániai magyar sajtó pedig azért kongatott vészharangot, mert a területi stúdiók magyar adásait megcsonkító médiumot látott az új regionális adóban. Ez utóbbi állítást egybehangzóan cáfolta kolozsvári találkozóján Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja, valamint a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdiók magyar szerkesztőségeit vezető Kacsó Sándor, Bardocz Sándor, Fekete Hajnal és Laslavic Tímea.

Határozott előnyök

„Egyértelműen előrelépésnek látom az RTV3 megjelentét a magyar nyelvű adások szempontjából. Romániában először történik meg, hogy a hét minden munkanapján, rendszeres időpontban fog magyar adást sugározni az állami televízió” – jelentette ki Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja. Stanik ragaszkodott hozzá, hogy eloszlassa a média híreszteléseit: a regionális csatorna elindítása nem jelenti a vidéki stúdiók magyar adásainak megszűntét, ezt a továbbiakban is változatlanul követhetik a nézők az adott régiók adáskörletein belül. Az RTV3 munkanapokon 10.30-tól sugároz 90 perces nemzetiségi adást, amely egy-egy 48 perces magyar nyelvű blokkal kezdődik, a maradék időt pedig más nemzetiségek, német, ukrán, szerb, szlovák, bolgár, cigány és más nyelvű adásai töltenék majd ki. A programrács szerint hétfőn Marosvásárhely, kedden és csütörtökön Kolozsvár, szerdán Temesvár, pénteken pedig Bukarest jelentkezik közel 50 perces műsorral. Ezenkívül pénteken késő este vagy szombaton délelőtt további 100 percet tartanak fenn a nemzetiségek nyelvén szóló játékfilmek közvetítésére. Összességében ez mintegy 340 perccel növeli a magyar adásidőt. Ami talán ennél is fontosabb, hogy az országosan fogható RTV3 révén ezek az adások akadálytalanul jutnak el a szórványban élő magyar kisközösségekhez is. Stanik István szerint az új projekt kiváló alkalom arra is, hogy szorosabbá tegye, kollegiálisról szakmai szintre emelje a stúdiók közötti együttműködést, és ennek nyomán a hagyományosan erős és jól működő bukaresti és kolozsvári stúdió mellé felzárkóztassa a nemrég indult marosvásárhelyi és az első lépéseknél tartó temesvári magyar szerkesztőségeket is.

Emberhiány és ködös műsorpolitika

Amint a kolozsvári találkozón elhangzottakból leszűrhető, az RTV3 programkoordinátorai és a magyar szerkesztőségek vezetői között nincs határozottan kijelölt mezsgye a nemzetiségi műsorok menetét illetően. A kibővült műsoridő ugyanis óhatatlanul többletmunkát jelent majd a magyar szerkesztőségek számára, s bár a technikai feltételek adottak, ennek az idősávnak a minőségi tartalommal való megtöltéséhez létszámbővítésre lenne szükség. A területi stúdiók vezetői tehát döntésre kényszerülnek: ha az RTV3 délelőtti adásaiba sűrítik legjobb anyagaikat, azt a nagy nézettséggel rendelkező, bejáratott regionális műsorok publikuma sínyli meg. Ha viszont válogatást közöl anyagaiból, úgy elkerülhetetlen az átfedés: az országos csatornán már bejátszott műsorokkal találkozhat a néző. A szerkesztőségek vezetői felmérték ezt a helyzetet, és ennek ellenére többségük bizakodóan tekint a kibővült műsorrácsra. Mint megjegyezték, ez alkalmas eszköz lehet arra, hogy új munkatársak felvételét kérjék az RTV vezetőségétől.

Fegyvertény: magyar nyelvű híradó

Magyar nyelvű, élő hírműsorral indulna mindennap a nemzetiségi adás – jelentette ki Kacsó Sándor, a bukaresti magyar szerkesztőség vezetője. Az elképzelések szerint a négy magyar szerkesztőség által összeállított bukaresti, erdélyi és bánsági híradó a napi aktualitásokról tájékoztatna. Ez azonban újabb technikai küszöb „áthágását” jelenti, hiszen az RTV3 egy szerver segítségével, 48 órás előzetes kazettaleadási határidővel működne. Mivel a híradó műfajában ennyi idő alatt az anyagok elveszítik aktualitásukat, a négy magyar nyelvű szerkesztőség mindegyikében délelőtti műszakban dolgozó alkalmazottakra is szükség lesz a terv sikeres kivitelezéséhez.

Nyugdíjasok, irodisták és háziasszonyok tévéje?

Bár a nézők többsége számára alkalmatlan lehet a délelőtt fél tizenegyes adáskezdés, a Krónika kérdésére válaszoló Stanik István szerint volt rosszabb forgatókönyv is. „Ahhoz képest, hogy a vezetőség részéről érkező első ajánlat 40 percet jelölt ki a nemzetiségi műsorok számára, a napi másfél órányi kisebbségi műsor jó eredmény. Eredetileg 14 órától kezdtük volna a sugárzást, ami szakemberek szerint abszolút holtidő. Nem látok reális esélyt rá, hogy amíg kisebbségi műsorként szerepelünk a többségi tévében, jobb adásidőnk legyen. Egyedül vagyok a 11 tagú igazgatótanácsban” – mondta Stanik, aki szerint a mostani időpontban főként háziasszonyok, nyugdíjasok és az irodaházak „háttér-televíziózói” tartózkodhatnak képernyőközelben.

Egész napos magyar adó felé

A technikai feltételek adottak, a szakmában pedig jól képzett szakemberek dolgoznak – állította Stanik István, aki szerint az RTV3 projektje akár az első lépés is lehet az egész napos magyar televízió felé. Mint elmondta, ha a közszolgálati tévé belátja, hogy a bérleti díjakból és a reklámokból befolyó összeget a nemzetiségek számarányát figyelembe véve kell visszafordítani, akkor ebből az összegből az RTV3 kialakította konjunktúrát és egy felnövekvő tévés generáció fiataljait felhasználva akár az egész napos magyar televízióadó is megszülethet.