Vajdasági nevettetők a Cenk alatt

A Telepi Rádió elnevezésû trió kabaréjából a még ma is kísértõ milosevicsi, kisebbségellenes jugoszláv rendszer hangulata köszönt vissza. Bár több száz kilométer választja el Brassót Újvidéktõl, Zentától vagy Szabadkától, a nagyérdemû vevõ volt a poénok többségére, azokból ugyanis egy kicsit a 90-es évek Romániája is visszaköszönt. „Nem a felszínes nevettetés a célunk. Ezért nem is a klasszikus kabarét mûveljük, amit mi csinálunk, az valahol a nevetés és a sírás közé esik. Célunk lelket önteni magyarjainkba, mégpedig úgy, hogy olyan tényeken nevessenek, amik egyébként sírást fakasztanának” – mondta el lapunknak Klemm József, a jelenetek szerzõje, fõállásban az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese. A Telepi Rádió közel húsz évvel ezelõtt, Újvidék magyarok lakta városrészében alakult. Mûsorukban a délszláv válság kirobbanásával egy idõben jelentkezett a politikai kabaré mûfaja. A poéngyáros trió azóta számtalan szerbiai politikusnak tört borsot az orra alá – egy esetben, a háború alatt fegyveres katonák akadályozták meg fellépésüket. „Amit nem mondhattunk el a színpadon, azt elmondtuk ülve, a közönséggel beszélgetve” – emlékezett vissza a humorista.

Szintén a közép-kelet-európai politikai és társadalmi helyzet volt Léphaft Pál – akinek nevét több erdélyi lap hasábjairól is ismerhetik az olvasók –  tárlatának a vezérmotívuma. A falakról Tõkés, Markó, Bãsescu vagy Szász tekint le, de látható a keresztjét cipelõ Krisztus is, akinek útját  bevásárlószekerekkel rohangáló emberek keresztezik. „A valóság elviselhetetlen volna derû nélkül. A jó karikatúra hatásosabb minden tényfeltáró riportnál, vezércikknél, mert mosolyt vagy gyógyító kacagást fakaszt” – jellemezte Léphaft sajtókarikatúráit Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.