A kolozsvári Papp István „Gázsa” a nemzeti táncegyüttes prímása
Fotó: Zagyi Lajos / folklife.hu
A hatvan éves Papp István „Gázsát”, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítóját, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarvezető prímását ünneplik a hét végén szülővárosában, Kolozsváron. A szombati rendezvényen számos erdélyi és magyarországi népzenész, együttes lép fel a Tranzit Házban.
2019. december 05., 23:122019. december 05., 23:12
Szülővárosában, Kolozsváron tartják a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarvezető prímásának születésnapi koncertjét: Papp István „Gázsa”, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítója hatvan éves. Az erdélyi és magyarországi zenészek szombaton este hét órától gyűlnek össze a kolozsvári Tranzit Házban az ünnepi koncertre, a közönség egyedülálló válogatást kap a gazdag népzenei életműből – közölte a szervező Bogáncs-Zurboló Egyesület.
A nagyszabású koncert meghívott előadói között szerepel az erdélyi táncházmozgalom egyik alapító zenekara, a Bodzafa, a magyarországi évek alatt szerzett zenészbarátok és kollégák formációja, a Gázsa zenekar, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Fellépnek az erdélyi zenészgenerációk fiatalabb tagjai is az Üsztürü, Heveder együttessel. A koncerten közreműködik Papp István „Gázsa” két zenekara, a Gázsa zenekar (Papp István Gázsa, Árendás Péter, Liber Róbert, Szabó Dániel) és a Bodzafa (Papp István Gázsa, Kelemen László, Szalay Zoltán), Györfi Erzsébet (Barozda), az Üsztürü zenekar (Major Levente, Moldován Horváth István, Szász József, Szász Lőrinc), a Heveder zenekar (Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György), a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenekara (Papp István Gázsa, Takács Ádám, D. Tóth Sándor, Liber Róbert, Csávás Attila), Demeter Erika és Székely Levente.
Papp István Kolozsváron született 1959-ben. Már hét éves korában elkezdett hegedűn tanulni. 1978-ban végzett a kolozsvári Zene Líceumban. Népzenészi pályájának első állomása a Bodzafa együttes volt. A kolozsvári, dési, tordai táncházakban heti rendszerességgel muzsikáltak és számtalan koncertet adtak 1977-ben egyik alapítója volt az erdélyi táncházmozgalomnak. Népzenei gyűjtések sokaságán vett részt, hogy a helyszíneken eltanult új dallamokkal folyamatosan bővíthesse repertoárját, és ezt a megszerzett tudást a táncházakban is kamatoztatta. 1982-től 1989-ig a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák (a mai Háromszék Együttes elődje) hivatásos népi együttes zenekarvezetője volt. Budapesten az 1990-es évek elején a Malév Kamarás együttesben játszott, 1992-től kezdve Kelemen László meghívására a Budapest Táncegyüttes prímása lett. Jelenleg is a Honvéd Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarának zenekarvezető prímása. 1993-ban megalapította harmadik saját zenekarát, a Gázsa Bandet. Az évek során az együttes bejárta a világot. Európán kívül például Japánban, Kínában, Tajvanon, Mexikóban, Indiában, Egyiptomban, Kanadában és többször az Egyesült Államokban is megfordultak. Egy 2004-es amerikai koncertsorozat egyik állomásaként a washingtoni filharmonikusokkal is tartottak egy Bartók–Liszt–Brahms-műveket tartalmazó, és azok népzenei gyökereiről szóló koncertet. A világ minden táján népszerűsíti a népi kultúrát és az autentikus népzenét.
A Tenkes kapitánya – A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kolozsváron
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kolozsváron adja elő A Tenkes kapitánya című táncjátékát vasárnap este 7 órától a kolozsvári Magyar Operában. Az előadást a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán rendezte, az eseményt a Magyarság Háza és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezi. Az előadás a II. Rákóczi Ferenc-emlékév keretében valósul meg. Az esemény keretében adják át a Kincses Kolozsvárért-díjakat. A gálaműsorra a belépés ingyenes. A helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik. A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert. A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi. A táncjátékban – megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait – , megidézik a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát, felidézik nemzetünk történelmi hagyományait; nevezetes és névtelen hőseinket. Előadják a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenészei, valamint a Honvéd Férfikar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!