Fotó: Boda L. Gergely
Befejezték a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének otthont adó marosvásárhelyi Toldalagi-palota felújítását, így péntek délután kiállításmegnyitókkal, etno-dzsessz koncerttel várják az érdeklődőket a teljes pompájában tündöklő épületbe.
2016. április 06., 19:212016. április 06., 19:21
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta: nyolc évig tartottak a felújítási munkálatok, amelyek több mint másfél millió lejt igényeltek, ezt a Maros megyei önkormányzat állta.
A Toldalagi-palota helyén eredetileg három épület állt, azokra építtette rá Toldalagi László 1759 és 1779 között a mostani, barokk stílusú épületet, amely Marosvásárhely központjának legelső főúri palotája volt. A palota ma is a marosvásárhelyi barokk építészet gyöngyszeme, a városban épült főúri paloták közül a legigényesebb.
„A látogatók érdeklődését elsősorban maga az épület szokta megragadni. A Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti osztályának munkatársai azonban olyan kiállításokat, rendezvényeket szerveznek, amelyek ugyancsak felkeltik az érdeklődést” – mondta a szerdai sajtótájékoztatón Marc Dorel kutató.
A Toldalagi-palota – ablak az erdélyi kulturális örökségre címmel több kiállítás is nyílik pénteken. Az elit- és a népi kultúra kapcsolatának alakulását ismerteti például az a gyűjtemény, amely az ezek között húzódó határvonal képlékenységét ábrázolja. Látható lesz ugyanakkor az Ulmingok öröksége című kiállítás: a bodonkúti régi templom húsz darab frissen restaurált mennyezetkazettája, idős Ulming Lőrinc munkája 1751-ből.
A nagy valószínűség szerint szászkézdi eredetű, de az 1740-es évektől Kolozsvár szász kézműves rétegét gazdagító festő-asztalos Ulming család három generációja mintegy fél évszázadon keresztül állt a templomjavíttató, templomszépíttető református magyar egyházközségek szolgálatában. A kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum szakemberei által restaurált kazettákat először tekinthetik meg a marosvásárhelyi látogatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!