2009. április 24., 10:282009. április 24., 10:28
„A természetes kíváncsiságról, s arról, meddig merünk elmenni, hogy lelkiismeretünket megnyugtassuk; ezekről és még sok másról is szól a darab” – mondta el lapunk kérdésére a rendező. A Tamás evangéliumának szerzője a segesvári születésű Radu Macrinici, akit a kortárs román dráma egyik vezéregyéniségének tartanak.
Műveit számos nyelvre lefordították, s több európai nagyváros színpadain játszották már, többek között Párizsban, Madridban és Brüsszelben. Vadas elmondta: a társulat jó kapcsolatot ápol a drámaíróval, bár egyetlen darabját sem vitték még színre Nagyváradon. Macrinici egyébként jelen lesz a szombati bemutatón.
Mint ismeretes, a Szigligeti Társulat berkein belül az utóbbi időben nem volt békesség. Lapunkban is többször írtunk arról, hogy a trupp színészei a művészeti igazgató leváltását követelték, akinek lemondását sok huzavona után fogadta el végül a főigazgató. Az új igazgató kiléte jövő hónap elején derülhet ki, versenyvizsga után, jelen pillanatban tehát átmeneti időszakot él a társulat.
A rendező szerint azonban a belső feszültség nem befolyásolta a munka menetét. „A színész dolga, hogy dolgozzon” – jelentette ki. Hozzátette: természetesen nem élhettek a próbák során sem üvegkalitkában, nem zárkózhattak el teljesen az eseményektől, mégis úgy érzi, az alkotófolyamatot nem érintették a „külső” problémák.
A Tamás evangéliumában Pál Hunor alakítja az orvostanhallgató Espinosát, Dobos Imre az apa, Ababi Csilla a lány, Herman Ferenc pedig a fiú szerepében látható. Albert Alpár díszlete a stúdiószínpadon a sötét, piszkos, elhagyatott kápolna, amelyben a cselekmény zajlik. A darabot Borges Márk evangéliuma című elbeszélése ihlette, de a szerző szándékának megfelelően a valóságtól elrugaszkodottabb, kísérletező kedvű adaptációként értelmezhető Macrinici drámája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok