
2013. január 07., 20:342013. január 07., 20:34
A teátrum irodalmi titkára, Nagy B. Sándor szerint társulatuk legfontosabb előadásainak sorában ott a helye az Ilja prófétának is, így ez a produkció sem maradhat ki az idei évadban műsorra tűzött felújítások közül. Az előadásra az Ábel- bérlet érvényes.
Tadeusz Słobodzianek 1992-ben született darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott garázdálkodó hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik. Éliást szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni, de lassanként az is elterjed róla, hogy ő Jézus Krisztus, aki másodszor jött el. A falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához, ezért szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit, elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, hogy ezáltal együtt üdvözülhessenek Megváltójukkal.
Az előadás felújítása kapcsán Bocsárdi László rendező így nyilatkozott: „Nemcsak a tartalmát vagy az elért sikereket illetően fontos számunkra ez az előadás, hanem azért is, mert a mostani társulatnak ez volt az egyik összekovácsoló előadása; ez volt az a produkció, mely a színészek egymásrautaltságát, egymásból való építkezését, egymáshoz való közeledését leginkább erősíteni tudta. Természetesen továbbra is fejlődésben van az előadás, törekvéseink a tömörítés felé, az indulatok és a szenvedélyek elmélyítése felé mutatnak.”
Az Ilja próféta eredeti bemutatója 2001 decemberében volt Szentgyörgyön, az azt követő időszakban az előadás jelentős sikereket ért el a nagyközönség és a szakmabeliek körében egyaránt. Többek között elnyerte az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját, a 14. kisvárdai fesztivál nagydíját, Budapest Főváros Önkormányzatának különdíját pedig a Végségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat keretében kapta meg.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.