2010. március 15., 09:522010. március 15., 09:52
Mint arról már beszámoltunk, a 370 kilogrammos ágyúcsövet 1907-ben Kézdivásárhelyen csatornázási munka során ásták ki, 1923 és 1971 között a Székely Nemzeti Múzeumban állították ki, majd az Országos Történeti Múzeum alapításakor több más műtárggyal együtt Bukarestbe szállították.
Negyven év „száműzetés” után egyelőre három hétre sikerült hazavinni. Vargha Mihály múzeumigazgató a megnyitón hangsúlyozta, a szakembereken és a háromszékieken múlik, sikerül-e otthon tartani a székely ereklyét, ehhez azt kell bebizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeumban legalább tízszeres a látogatottsága, mint Bukarestben.
Erre a pénteki megnyitó jó kezdet volt, hiszen a kiállítóteremben és az előtérben sem fértek el a látogatók, a többség a múzeum udvarán várta, hogy bejuthasson és megnézhesse Gábor Áron agyúját. Az ünnepségen a Magyar Férfidalárda zengte a Gábor Áron rézágyúja című dalt, a gidófalvi Csillagőrző egyesület huszárjai pedig díszőrséget álltak. Tamás Sándor beszédében arra emlékeztetett, hogy az ágyú öntésének idején, Kézdivásárhelyen néhány hónap alatt húszezer font lőport gyártottak, és mintegy hetven ágyút öntöttek.
„Gondoljunk bele, hogy egy 370 kilogrammos ágyúcsőben, hány kiskanál, asszonyok által felajánlott gyertyatartó, óranehezék, mérlegsúly van beleöntve, hány harang némult el, hogy az újraöntés után ágyúként a haza védelmét szolgálja” – fogalmazott az önkormányzat elnöke. Kedves Gyula hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese együttműködést ajánlott fel, hogy elkészítsék az eredeti ágyútalp másolatát, nagyobb kiállítást rendezzenek be, de amint mondta, ennek az a feltétele, hogy az ágyúcső a Székely Nemzeti Múzeumban maradjon.
A szakember kezdetben attól tartott, hogy az ágyúcső nem eredeti, ám megvizsgálta és bebizonyosodott, hogy valóban Gábor Áron öntvénye. A bejegyzés alatt álló Székely Őrtüzek Egyesület tagjai aláírásokat gyűjtöttek az ágyú otthon tartása érdekében, az íveket minden látogató aláírta.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.