Új állandó tárlat nyílt Sepsiszentgyörgyön

Mint arról már beszámoltunk, a 370 kilogrammos ágyúcsövet 1907-ben Kézdivásárhelyen csatornázási munka során ásták ki, 1923 és 1971 között a Székely Nemzeti Múzeumban állították ki, majd az Országos Történeti Múzeum alapításakor több más műtárggyal együtt Bukarestbe szállították.

Negyven év „száműzetés” után egyelőre három hétre sikerült hazavinni. Vargha Mihály múzeumigazgató a megnyitón hangsúlyozta, a szakembereken és a háromszékieken múlik, sikerül-e otthon tartani a székely ereklyét, ehhez azt kell bebizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeumban legalább tízszeres a látogatottsága, mint Bukarestben.

Erre a pénteki megnyitó jó kezdet volt, hiszen a kiállítóteremben és az előtérben sem fértek el a látogatók, a többség a múzeum udvarán várta, hogy bejuthasson és megnézhesse Gábor Áron agyúját. Az ünnepségen a Magyar Férfidalárda zengte a Gábor Áron rézágyúja című dalt, a gidófalvi Csillagőrző egyesület huszárjai pedig díszőrséget álltak. Tamás Sándor beszédében arra emlékeztetett, hogy az ágyú öntésének idején, Kézdivásárhelyen néhány hónap alatt húszezer font lőport gyártottak, és mintegy hetven ágyút öntöttek.

„Gondoljunk bele, hogy egy 370 kilogrammos ágyúcsőben, hány kiskanál, asszonyok által felajánlott gyertyatartó, óranehezék, mérlegsúly van beleöntve, hány harang némult el, hogy az újraöntés után ágyúként a haza védelmét szolgálja” – fogalmazott az önkormányzat elnöke. Kedves Gyula hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese együttműködést ajánlott fel, hogy elkészítsék az eredeti ágyútalp másolatát, nagyobb kiállítást rendezzenek be, de amint mondta, ennek az a feltétele, hogy az ágyúcső a Székely Nemzeti Múzeumban maradjon.

A szakember kezdetben attól tartott, hogy az ágyúcső nem eredeti, ám megvizsgálta és bebizonyosodott, hogy valóban Gábor Áron öntvénye. A bejegyzés alatt álló Székely Őrtüzek Egyesület tagjai aláírásokat gyűjtöttek az ágyú otthon tartása érdekében, az íveket minden látogató aláírta.