2010. március 15., 09:522010. március 15., 09:52
Mint arról már beszámoltunk, a 370 kilogrammos ágyúcsövet 1907-ben Kézdivásárhelyen csatornázási munka során ásták ki, 1923 és 1971 között a Székely Nemzeti Múzeumban állították ki, majd az Országos Történeti Múzeum alapításakor több más műtárggyal együtt Bukarestbe szállították.
Negyven év „száműzetés” után egyelőre három hétre sikerült hazavinni. Vargha Mihály múzeumigazgató a megnyitón hangsúlyozta, a szakembereken és a háromszékieken múlik, sikerül-e otthon tartani a székely ereklyét, ehhez azt kell bebizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeumban legalább tízszeres a látogatottsága, mint Bukarestben.
Erre a pénteki megnyitó jó kezdet volt, hiszen a kiállítóteremben és az előtérben sem fértek el a látogatók, a többség a múzeum udvarán várta, hogy bejuthasson és megnézhesse Gábor Áron agyúját. Az ünnepségen a Magyar Férfidalárda zengte a Gábor Áron rézágyúja című dalt, a gidófalvi Csillagőrző egyesület huszárjai pedig díszőrséget álltak. Tamás Sándor beszédében arra emlékeztetett, hogy az ágyú öntésének idején, Kézdivásárhelyen néhány hónap alatt húszezer font lőport gyártottak, és mintegy hetven ágyút öntöttek.
„Gondoljunk bele, hogy egy 370 kilogrammos ágyúcsőben, hány kiskanál, asszonyok által felajánlott gyertyatartó, óranehezék, mérlegsúly van beleöntve, hány harang némult el, hogy az újraöntés után ágyúként a haza védelmét szolgálja” – fogalmazott az önkormányzat elnöke. Kedves Gyula hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese együttműködést ajánlott fel, hogy elkészítsék az eredeti ágyútalp másolatát, nagyobb kiállítást rendezzenek be, de amint mondta, ennek az a feltétele, hogy az ágyúcső a Székely Nemzeti Múzeumban maradjon.
A szakember kezdetben attól tartott, hogy az ágyúcső nem eredeti, ám megvizsgálta és bebizonyosodott, hogy valóban Gábor Áron öntvénye. A bejegyzés alatt álló Székely Őrtüzek Egyesület tagjai aláírásokat gyűjtöttek az ágyú otthon tartása érdekében, az íveket minden látogató aláírta.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.