Képünk illusztráció
Fotó: Páva Adorján
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Különleges vetítések elnevezésű szekciójában kapott helyet a Mihály király: Az út hazafele (Regele Mihai: Drumul către casă) című 2021-es dokumentumfilm, mely nem csak a történelem iránt rajongóknak lehet igazi csemege, hiszen Romániai utolsó királyának hányatott életútja egyszerre izgalmas és drámai, és ezt az archív felvételeket nagy számban tartalmazó alkotásnak sikerül megragadnia.
2022. június 23., 15:282022. június 23., 15:28
A 2017-ben elhuny Mihály király élettörténete sok szempontból nem könnyű filmtéma. Egyrészt a történelmi közelség, másrészt elűzésének, visszatérési kísérleteinek politikai töltete, illetve a monarchia helyreállításának időnként fel-felmerülő és nagy port kavaró ötlete miatt. Másfelől Mihály király élete Angliától Svájcon át az Egyesült Államokig sok helyszínhez kötődött, a Szekuritáté és a CIA emberei egyaránt megfigyelték, így egy alapos, hiteles film megalkotásához komoly kutatómunka szükséges.
John Florescu román származású amerikai producer mindezek ellenére vette a bátorságot a film elkészítéséhez, egy jól összeszokott csapattal, Trevor Poots rendezővel, hiszen a film mondhatni egy trilógia része, 2016-ban a Király háborúja (Războiul Regelui), 2018-ban pedig a Mária, Románia szíve (Maria, Inima României) előzte meg.
Az uralkodóval készült interjú köré épül, ennek alapján mutatja be az országát 1948-ban elhagyni kényszerülő, ország nélkülivé vált király sokáig alig ismert életét. Gyerekkora izgalmas betekintés az európai uralkodócsaládok életébe, rövid uralkodása és elűzése a történelem fontos mozzanata, míg száműzésben töltött évei nagy része hidegháborús kémfilmbe illik.
Az a Mihály király, aki a film elején II. Erzsébet királynővel fogott kezet, elhagyva az országot egyszerű körülmények között kényszerült. Megesett, hogy feleségével Anna pármai hercegnővel tyúkokat nevelt, volt, hogy tesztpilóta volt, majd bróker a tőzsdén. Hazalátogatási kísérletei, az, hogy még az 1990-es évek elején sem engedték vissza Romániába, sokak számára ma sem ismertek. És az sem, hogy bár Svájcban telepedett le, a rendszerváltás előtt a Szekuritáté folyamatosan megfigyelte, környezete gyakran féltette az életét.
Fotó: Facebook/Războiul Regelui
A munka végeredménye izgalmas, figyelemfelkeltő dokumentum, melyet Marcel Iureș színművész narrációja koronáz meg.
A film Románia történelmének alig ismert szeletét mutatja be, amely már rég várt a megfilmesítésre. A filmben – elsősorban azért, mert az uralkodóval készült interjú köré szerveződik – a király saját nézőpontja érvényesül, az évtizedek alatt átélt események miatti düh, a tehetetlenség, a kiábrándultság visszacseng szavaiból. Ennek ellenére vagy épp ezzel együtt a bemutatott események jól dokumentáltak, az alkotás törekszik a hitelességre amellett, hogy nagyon élvezetes néznivaló, leköti a közönség figyelmét.
A TIFF június 26-ig tart a kincses városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!