Törékeny: a megértés útja

Törékeny címmel a műfajok határait feszegető és ezeket a határokat sokszor átlépő előadást mutat be szerdán a sepsiszentgyörgyi M Stúdió mozgásszínház. A produkciót Goda Gábor rendezte, aki Magyarországon Artus nevű társulatával dolgozik ugyanebben a stílusban. Az Artus Kortárs Művészeti Stúdió meghatározása szerint: színház és tánc, installációk, zene, videó, irodalom és képzőművészet.

Goda Gábor Sepsiszentgyörgyön elmondta, hogy végignézvén az elmúlt húsz évben az Artus társulattal készített előadásokat, rádöbbent, hogy a produkciókban állandóan visszatérő motívum a törékenység. Így lett az M Stúdióban készülő előadás témája, központi kérdése a törékenység. „Az emberi törékenység mindenkiben benne van, megpróbálhatja letagadni, de ha sikerül felismerni és elfogadni ezt a törékenységet, erősséggé is válhat” – fogalmazta meg Goda Gábor.

A rendező a rendhagyó munkamódszerre hívta fel a figyelmet, mint elmondta: a próbafolyamatok kezdetén „üres papírlap” a készülő előadás, és ami a nézők elé kerül, az a próbafolyamat során készül el. „Ha tudnám előre, milyen lesz az előadás, nem látnám értelmét annak, hogy meg is csináljam” – mondta Goda, hozzátéve: a színészek és a táncosok is alkotói az előadásnak. A rendező a próbafolyamatról elmondta: az első próbákon csak beszélgettek, majd leírták gondolataikat, ezekből esszék és szabadversek születtek. Ezekhez a szövegekhez tette hozzá a rendező a saját vízióit, majd kiválogatta azokat a részeket, amelyeket egységbe lehetett foglalni.

Az előadás nem a színpadon, hanem a színpadon és a nézőtéren jön létre, nem a nézőknek szól, hanem velük együtt alakul, belső történéseket, belső fejlődést hozva létre. A színpadon törékeny látomások alakulnak, a mozdulatokból szürreális vallomások bontakoznak ki. Goda szerint a színészek kifejezetten élvezték, hogy az ő gondolataikból, szavaikból, személyes emlékeikből áll össze a produkció, így mindenki úgy érezheti, róla szól az előadás.

Az előadásnak nincs története, műfaja, de a nézőben olyan asszociációs folyamatot indít el, hogy önmagát és a világhoz való viszonyát értheti meg. „Számomra mindig is az a kérdés, hogy a színész érzékenysége, személyessége, saját belső útja hogyan kapcsolható össze a nézők személyes történeteivel. Amik a színpadon történnek: törékenység látomások, szürreális vallomások mozdulatokban, képekben, szavakban” – vallja Goda Gábor rendező.

A díszletet és a jelmezeket Bagoly Zsuzsanna tervezte, az előadás zenéjét Orbán Ferenc szerezte.