Tíz erdélyi kiadó vett részt a budapesti könyvfesztiválon

„Az idei volt a 16. fesztivál, ahol erdélyi magyar kiadók is felvonultatták könyveiket, és a harmadik fesztivál volt az új helyszínen, a Millenáris Parkban. Idén általában a magyarországi kiadók közül kevesebb volt jelen, az előző évi felületnek körülbelül 60 százaléka volt beépítve. Ehhez bizonyára a gazdasági válság is hozzájárult, kevesebben engedhették meg maguknak, hogy a viszonylag magas standbért kifizessék, de az érdeklődés is lanyhább volt, mint a korábbi években. Még a csúcsidőszaknak számító péntek délután, szombaton és vasárnap is megtörtént, hogy fél órán át senki nem állt meg a standunknál” – mesélte Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője. Persze voltak forgalmasabb övezetek is.

Az Európa Könyvkiadónál lehetett találkozni a díszvendéggel, az izraeli Ámosz Ozzal, és nagy keresletnek örvendett Gabriela Adameşteanu is, akinek a 26 évvel ezelőtt íródott nagyregényét, az Elveszett délelőttöt Koszta Gabriella fordította le magyarra. Az erdélyi kiadók egyébként idén nem fizettek bért a kiállítási felületért.

A könyves céh külön standját máskor is féláron bérlik a szervezők, de idén ezt az összeget is sikeresen megpályázták a Magyar Nemzeti Kulturális Alapnál. Kilenc erdélyi kiadó volt jelen kötetekkel: az aradi Nyugati Jelen, a csíkszeredai Bookart és Pro-print, Kolozsvárról az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Koinónia, a Komp-Pressz, a Polis és a Kriterion (A Művelődés folyóirat kiadványaival együtt), valamint Marosvásárhelyről a Káli vezette Mentor Kiadó.

Tavaly csak hét kiadó ajánlotta a köteteit a fesztiválon. Idén a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal volt kisebb az összforgalom. „Nem mondom, hogy nem volt érdeklődés, de vásárló határozottan kevesebb volt, mint a korábbi években. A Művelődés általában olcsóbb kötetekkel rukkol ki, azokat vitte el, a többi kiadó szép kivitelezésű, drágább köteteket prezentált. 15–150 közötti címmel jöttek a kiadók, egy-egy kiadványból maximum 15 példány fogyott el” – összegezte az eredményeket Káli.

A könyves céh elnöke elmondta, hogy a szakma képviselői nem csak a tartalomra, de a kivitelezésre is pozitív megjegyzéseket tettek, az erdélyi könyveket lapozva. „A Mentor Kiadót szép dicséret érte: a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára azt mondta, hogy a magyar nyelvterületen ilyen témakörben mi adjuk ki a legszebb könyveket. Meghívtak az idei, szeptemberben a budapesti Néprajzi Múzeumban tartandó néprajzi könyvbörzére” – tette hozzá Káli Király István.

A romániai standnál az Irodalmi Jelen egyes szerzőivel, Szőcs Gézával, Kopacz Máriával, Szűcs Lászlóval, Hargitai Ildikóval találkozhattak az olvasók, illetve a Bookart szervezett még dedikálást, Bacher Iván egyik náluk megjelent kötete kapcsán. A többi kiadó nem vitt szerzőket, mivel szervezési gondok miatt nem került bele a céh programja a fesztivál műsorfüzetébe. Az erdélyi stand legdrágább kötete az Aradot bemutató képes album volt, ugyanakkor a vásárhelyi néprajzi kiadványok sem olcsók. Szabó Sándor Erdélyi néphagyományok, valamint Barabás László Akiket fog a figura című kötete több mint 60 lejbe kerül, vagyis ezeket a kiadványokat 6–7 ezer forintért kínálták. „Az egyik észt látogatónk, akinek az édesanyja magyar, azt mondta: ide bankrablás után szekérrel vagy teherautóval kell jönni” – mesélte Káli.

Az erdélyi kiadók közül egyébként a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó külön standon kínálta kiadványait, ők könyvbemutatókat is szerveztek, szerzőik közül többen dedikáltak a csütörtöktől vasárnapig tartó könyvszemlén.