Fotó: Biró István
2009. június 04., 10:182009. június 04., 10:18
A rendező – akit egyébként többek között a Fehér tenyér révén ismerhet a filmkedvelő közönség – elmondta azt is: nagy hatással volt rá mind a román színház, mind a 70–80-as évek román filmjei. „A román filmgyártás nemcsak annak köszönheti színvonalát, hogy az alkotók jól választják meg a témát, hanem annak is, hogy olyan médiumok játszanak ezekben az alkotásokban, akik hitelesen, és rendkívüli érzékenységgel jelenítik meg a történeteket a vásznon” – fogalmazott Hajdu Szabolcs.
A Magyar Nap kuriózumának számít, hogy tíz év után bemutatták Tompa Gábornak, a kolozsvári színház rendezőjének egyetlen nagyjátékfilmjét, a ’98-as Kínai védelmet, mely az 1999-es berlini fesztiválon is szerepelt.
„Bár magyar–román koprodukcióról van szó, amit az állam is támogatott anyagilag, a filmnek ez idáig nem volt hivatalos romániai bemutatója” – mondta el Tompa, aki úgy tudja, a bemutató azért maradt el, mert a film jogait birtokló vállalat nem teljesítette megfelelően kötelezettségeit a román filmes szervezettel (CNC) szemben.
A rendező, aki egy tíz évvel ezelőtti interjúban azt nyilatkozta, hogy a film volt az első szerelme a rendezésben, ma már érdekes kirándulásnak tekinti a Kínai védelmet, melyet a filmezés világában tett. Hozzátette: elképzelhető, hogy a film ma már nem éri el ugyanazt a hatást, mint amit tíz éve ért volna el.
| Ugyancsak a Magyar Nap keretében mutatták be a kolozsvári Bánffy-palotában Bréda Ferenc Lali lakomái című könyvét, mely a Bahrtalo! – Jó szerencsét! című film gábor cigányát énekli meg. Bréda elmondta, régi ismeretség fűzi Gábor Lajoshoz (Lali), akit nagyon karizmatikus embernek tart. Az író élcelődve mesélte, hogy voltak ínségesebb idők, mikor a napi cigarettára sem mindig tellett. Viszont Lalival akárhányszor találkozott, boldog volt és elégedett. Ilyenkor mindig elmesélte, hol és mit evett – innen a könyv címe. Ugyanitt a rendező és a film főszereplőinek jelenlétében a Bahrtalo! DVD-változatát is bemutatták, mely két hónapon belül kapható lesz az üzletekben. Szántai János – aki a film szövegének románra fordítását végezte – megjegyezte: még mindig maradt öt művészeti ág, amely még nem dolgozta fel a „Lali-jelenséget”. |
Tompa elmondta, felmerültek további filmek forgatásának lehetőségei, például Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényének filmes adaptációja is szóba került, de színházi munkája mellett nem maradt ideje és energiája egy új filmhez szükséges támogatások megszerzésére.
Lakatos Róbert, a TIFF versenyprogramjában szereplő Bahrtalo! – Jó szerencsét! című mű rendezője kifejtette, reméli, egyre több magyar–román koprodukcióban készült film lát majd napvilágot a jövőben.
Basa Annamária, a Magyar Filmunió (MFU) képviselője elmondta, reprezentatív minden korosztályt kielégítő filmcsokrot próbáltak beválogatni a Magyar Nap programjába. A szervezet egyébként a magyar filmek külföldi népszerűsítését végzi, több mint 300 európai filmes rendezvénnyel állnak kapcsolatban, és évente csaknem ezer vetítést szerveznek külföldön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok