
2010. március 18., 10:262010. március 18., 10:26
A TIFF az egyik fő esélye Kolozsvárnak arra, hogy Európa Kulturális Fővárosa lehessen 2020-ban – jelentette ki Tudor Giurgiu fesztiváligazgató az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál tegnapi sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy a TIFF mellett az európai hírű Kolozsvári Állami Magyar Színház, és a nemrég megnyílt, kulturális rendezvényeknek helyet adó Ecsetgyár tevékenysége is sokat nyomhat a latban. Giurgiu szerint minden jelentkezőnek ki kell emelnie egy központi eseményt a város életéből, a TIFF pedig olyan rangos nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát, ami méltóvá teszi erre a címre, az említett két intézmény programjaival együtt.
Tudor Giurgiu az idén május 28 június 6. között 9. alkalommal megrendezésre kerülő filmszemle újdonságait emelte ki a sajtótájékoztatón. Elmondta, ha a városvezetés lehetővé teszi, idén a Főtéren szabadtéri vetítéseket is szerveznek majd, itt vetítik többek között a fesztivál nyitófilmjét, a német–török filmrendező új alkotását, a Soul Kitchent, amely 2009-ben a velencei filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmaztak. A Hamburgban játszódó vígjáték főszereplője egy Zinos nevű étteremtulajdonos, aki, miután barátnője elhagyja, úgy dönt, hogy eladja a sikertelen éttermet, néhány hét alatt azonban a hely váratlanul felvirágzik, és az éjszakai város kultikus szórakozóhelye lesz. A filmben egyébként a magyarországi Gryllus Dorka is szerepet kapott.
A másik film, amely közönségsikerre számíthat a kolozsvári szemlén is, a két Oscar-díjjal jutalmazott amerikai Precious Lee Daniels rendezésében, amely egy analfabéta tinilány történetét mutatja be, aki számos egyéb problémával is küzd, mégis eldönti, hogy megváltoztatja addigi életét. Ugyancsak kiemelt alkotás az Erik Gandini által jegyzett Videocracy. Az eredeti, provokatív dokumentumfilm Silvio Berlusconi médiabirodalmáról szól.
Tudor Giurgiu elmondta: idén rekordszámú alkotással, közel 350 filmmel neveztek be a fesztiválra a világ számos országából, és közel 60 román alkotással is jelentkeztek, így a versenyfilmek között is több szerepel majd ezek közül, a különböző más fesztiválokon kiválasztott és meghívott alkotások mellett – nagy valószínűséggel két román alkotás is helyet kap a szemle programjában.
Ebben az évben a TIFF szervezőivel az Ecsetgyár és a kolozsvári Német Kulturális Központ is együttműködik. Corina Bucea, az Ecsetgyár igazgatója beszámolt arról, hogy a volt ipari létesítményben lesz az egyik vetítési helyszín – kísérleti filmeket mutatnak be. A 9. Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál másik újításaként versenyt szerveznek kolozsvári és Kolozs megyei amatőr és profi filmeseknek. „Kolozsvár fontos kulturális központ, és a városból és a környékéről érkezik a legtöbb romániai nevezés a fesztiválunkra évről évre.
Innen eredt a gondolat, hogy írjunk ki pályázatot az itt alkotóknak, de nemcsak a profi filmeseknek, hanem olyanoknak is, akik támogatás hiányában nem rendelkeznek a megfelelő felszereléssel. Az érdeklődők május 1-jéig küldhetik be alkotásaikat az Ecsetgyárba, ahol bármilyen témában várják ezeket, akár fényképezőgéppel, vagy mobiltelefonnal forgatott filmecskékkel is lehet majd nevezni” – fejtette ki Tudor Giurgiu, a fesztivál igazgatója.
Az idei TIFF egyik legnagyobb meglepetéseként május 29-én levetítik R. Fritz Lang Metropolis című, 1927-es némafilmjének eredeti, hosszú változatát, ráadásul Kolozsváron nézheti és hallgathatja a közönség a filmet először Antonio Bras németországi zeneszerző aláfestő zenéjével. A Metropolis saját korában egyedi technikai megoldásokkal készült, azonban a csaknem két és fél órás filmet a közönség túl hosszúnak találta, így már elkészülte után lerövidítették két órásra. Csak 2008-ban találtak rá Buenos Airesben a film egy eredeti változatára, amelyet restauráltak, és idén februárban mutatták be a Berlinalén az eredeti komolyzenei aláfestéssel.
Antonio Bras három év alatt írta meg a filmhez zeneművét, amely a klasszikus zenei elemeket ötvözi a modern hangszerek hangzásvilágával, a zeneszerző azonban nagy meglepetésre sem a berlini filmszemlén, sem pedig az Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeinek helyet adó Essenben nem volt hajlandó bemutatni az alkotást, így a világpremier Kolozsváron lesz. „Antonio Bras tavaly is itt volt a TIFF-en, és elmondása szerint nagyon megtetszett neki a fesztivál és a város hangulata, az emberek lelkesedése, így elhatározta, hogy itt mutatja be először a filmhez írt zenét” – magyarázta Simon Ágnes a Német Kulturális Központ munkatársa.
A fesztivál külön szekciójában izraeli filmeket mutatnak be. Ezek közül a szervezők két filmet emeltek ki: a velencei fesztiválon Aranyoroszlánnal díjazott Lebanon című alkotást, amely Samuel Maoz rendező saját élményein alapul: egy tank belsejében játszódik 1982-ben Izrael és Libanon háborúja idején, és a Cannes-ban díjazott és idén Oscar-díjra is jelölt Anjamit.
A tavalyi fesztiválon elkezdett TIFF-karaván is folytatódik, idén az Operation Kino elnevezésű program keretében az Isztambuli, Szófiai és Szarajevói Filmfesztivál szervezőivel közösen választják ki azokat a filmeket, amelyeket minél több olyan romániai városba szeretnének eljuttatni, amelyek lakóinak nincs lehetősége a mozizásra saját városukban.
A TIFF idén is folytatja öt éves múlttal rendelkező Let’s Go Digital! elnevezésű filmes workshop hagyományát, amelyre fiatalok jelentkezhetnek, de külföldi és hazai szakértők meghívásával nyilvános vitát is szerveznek, arról hogy Romániában is érdemes lenne pénzalapot elkülöníteni az önkormányzatok költségvetéséből az illető régiókban forgatott filmek támogatására, hogy „például Kolozsváron is lehessen filmeket forgatni, ne csak Bukarestben” – emelte ki a fesztiváligazgató.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.