Tarolt A király beszéde Londonban, a BAFTA díjkiosztóján

Megkapta a legjobb filmnek, a legkiemelkedőbb brit filmalkotásnak, a legjobb eredeti forgatókönyvnek és a legjobb eredeti filmzenének járó díjat. Colin Firth (képünkön) vehette át a krónikus beszédhibáival küszködő néhai király megformálójaként nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek odaítélt elismerést.

Geoffrey Rush, a király beszédterapeutája a legjobb férfi mellékszereplő, Helena Bonham Carter, aki VI. György feleségét, Erzsébet anyakirálynőt játssza, a legjobb női mellékszereplő lett. Colin Firth egy éven belül másodszor vonulhatott fel a londoni Covent Garden negyedben emelkedő Királyi Operaház színpadára, hogy átvegye a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést: tavaly az A Single Man című filmben nyújtott teljesítményével érdemelte ki ugyanezt a BAFTA-díjat. Firth a díjat átvéve – a közönség nagy derültségére – meg is jegyezte: „Szeretek ide járni.” Hozzátette: életében rendszerint banális események, „elromlott konyhai berendezések, el nem küldött e-mailek” eredményeznek fontos fordulatokat. Ez egyenes utalás volt tavalyi BAFTA-díjának előtörténetére. Firth az akkori díjátadó gálán – a nézőtéren ülők hangos hahotázása közepette – elmesélte: e-mailben akarta közölni az A Single Man rendezőjével, Tom Forddal, hogy „semmiképpen sem” tudja vállalni a főszerepet. Éppen abban a pillalantban, amikor megnyomni készült a Küldés gombot, csöngetett a hűtőgépszerelő – és a levél végleg a postázandók között felejtődött, így mégis ő kapta a később nyerőnek bizonyult főszerepet. A brit filmsztárnak VI. György személyében ezúttal egy sok-sok gátlással, beszédhibákkal küszködő, a nyilvános szerepléseket nem szerető királyt kellett megszemélyesítenie, egy olyan uralkodót, aki soha nem is készült erre a szerepre, csak bátyja, VIII. Eduárd botrányos lemondása után – az angol-brit monarchia ezeréves történetének egyik legsúlyosabb alkotmányos válsága közepette – számára is teljesen váratlanul találta magát a brit trónon. A magának való, zárkózott – az alattvalók körében mégis rendkívül népszerű – VI. Györgyben felesége, a 101 éves korában, 2002-ben elhunyt – a filmben Helena Bonham Carter által alakított – Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király a rároskadt felelősség és főképp a világháborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant. Egészsége megrendült, és 1952-ben, alig 57 évesen elhunyt, 26 esztendős leányára, Erzsébetre hagyva a koronát és az akkor már omladozó birodalmat.

A király beszédének alkotói sajátos szójátékot választottak filmjük címéül. A King’s Speech – illetve ha királynő ül a brit trónon, mint jelenleg is, akkor a Queen’s Speech, vagyis a király vagy a királynő beszéde – a brit parlamentarizmus egyik fő alkotmányos mozzanata. Ez az a beszéd, amellyel a mindenkori uralkodó fényes ceremónia keretében, a Lordok Házában összegyűlt alsó- és felsőházi képviselők előtt, kormánya éves programját ismertetve minden évben hivatalosan megnyitja a soros parlamenti évadot. A film címe ugyanakkor arra is utal, hogy a cselekmény fő sodorvonala VI. György kínlódása beszédhibáival és beszédterapeutájának hősies küzdelme e fogyatékosság korrigálására. A király beszéde elől egy kiemelkedő díjat halászott el vasárnap este egy másik alkotás: a legjobb rendező David Fincher lett a Facebook-sztorit feldolgozó A közösségi háló (The Social Network) című alkotásáért. A legjobb női főszereplő díját az amerikai–izraeli Natalie Portman kapta a Fekete hattyú (Black Swan) című balettdrámában nyújtott alakításáért. Ez a film volt A király beszédének legfőbb vetélytársa az idei BAFTA-versenyben, tizenkét jelöléssel, de végül csak ezt az egy elismerést sikerült begyűjtenie.